így kezdj neki

Így kezdj neki!

Kiváltottad az útleveled, bepakoltál a bőröndbe, elbúcsúztál a családtól? Még csak gondolkodsz rajta, hol találj munkát, mire lesz szükséged, hol fogsz lakni? Bárhogy is legyen, megpróbálunk segíteni, mire is érdemes figyelned, ha külföldi munkát szeretnél.

A magyarok legszívesebben Németországban és Ausztriában vállalnak munkát, mindkét országban jellemzően szakmunkások dolgoznak, az Egyesült Királyságban az iskolázottabbakat várják, bár nem szükségképpen kvalifikáltabb munkahelyekre. A személyek szabad mozgása a gyakorlatban azt jelenti, hogy valamennyi magyar állampolgár szabadon kereshet és vállalhat munkát az EU valamennyi tagállamában. Ehhez nincs szükség munkavállalási engedély beszerzésére, vagy a munkaerő-
piaci helyzet előzetes vizsgálatára. Amennyiben egy magyar álláskereső munkát talál valamelyik tagállamban, ott ugyanolyan feltételekkel dolgozhat, mint az adott ország állampolgárai.

A munkaszerződést minden esetben a fogadó ország nyelvén írják!

Nyelvtudás – ez a legfontosabb a külföldi munkavállaláshoz. A munkavégzéshez, a hivatalos ügyek intézéséhez, sőt még a közlekedéshez is elengedhetetlen, hogy az állást vállaló legalább alapfokon beszéljen az adott ország nyelvén. Fontos az is, hogy megértse foglalkoztatója utasításait, és csak nyelvtudás segíthet a munkavédelmi előírások elolvasásában is. Az is biztos, hogy a munkaszerződés a fogadó ország nyelvén készül.

Itthon bő lehetőség van az álláskereséshez, ehhez az internet nyújtja a legnagyobb segítséget. Vannak magán munkaközvetítők, de a hivatalos oldalak – például a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – is sokféle tájékoztatást ad. A kettő nem független egymástól, ugyanis a magánközvetítőknek is regisztrálniuk kell a telephelye szerint illetékes munkaügyi központoknál. Arra a közvetítőre, amelyik ezt nem teszi meg, érdemes gyanakodni. A munkaügyi központ ugyanis csak akkor veszi nyilvántartásba a magánközvetítőt, ha az megfelel a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek, többek között megfelelő szakértelemmel, elérhetőséggel, sőt óvadékkal rendelkezik. Az a jelentkező, aki állásajánlatot kap, még a szerződés megkötése előtt próbálja a leendő munkahelyét leinformálni vagy a foglalkoztatási szolgálat, vagy a munkaerő közvetítő segítségével.

A kiutazás előtt azonban van néhány teendő. A külföldön létrejött biztosítást és annak megszűnését 15 napon belül be kell jelentenie az itthoni egészségbiztosítónak, kint pedig, az illetékes egészségbiztosítónál Európai Egészségbiztosítási Kártyát kell igényelni. Ez más országban való ideiglenes tartózkodás esetén feljogosít az orvosilag szükséges betegellátásra, de nem helyettesíti az utazási biztosítást.. Hosszabb tartózkodás esetén más a helyzet, a magyarországi járulékfizetést le kell mondania, a TAJ-kártyát vissza kell adni.

A család csak egy országban, vagy külföldön vagy Magyarországon lesz jogosult támogatásra!

Az adózás sem mellékes kérdés. Az uniós belül nincs egységes jogszabály erről. Általában, aki hat hónapnál kevesebb ideig dolgozik külföldön, annak Magyarország marad “az adóügyi illetőség” szerinti országa. Ebben az esetben a másik ország csak azt a jövedelmet és nyereséget adóztathatja meg, amit a munkavállaló az adott országban szerzett. Aki viszont tovább marad, az európai munkaügyi tanácsadóktól kérhet segítséget a kettős adózás elkerülése érdekében.

Ha a család utazik külföldre, a családi pótlékra (vagy annak megfelelő ellátásra) is jogosultak lesznek, de már nem Magyarországon. Általában valamennyi EU országban igényelhető ez a szociális juttatás, feltételeit viszont az adott tagállam dönti el. A munkanélküli-ellátásokról is érdemes tájékozódni. A támogatást az az ország folyósítja, ahol a munkanélküli tartózkodik, vagyis, az itthon felvett segélyt vissza kell mondani.

Az europa.eu oldalról érdemes letölteni azokat a nyomtatványokat, amelyek garantálják külföldön a szociális biztonságot.