nepszerutlen-a-kulfoldi-reszmunka

Nem igazán népszerű a külföldi részmunka

Noha vannak részmunkaidős álláslehetőségek külföldön, ezek nem népszerűek a magyar munkavállalók körében. Korábban az orvosok szívesen jártak hétvégenként Angliába ügyeletet vállalni, de ma már ők is inkább a biztosabb teljes állásokat keresik. Részmunkaidőben nem csak a fizetés, az adókedvezmény, a pluszjuttatások és a túlórapénz is kevesebb.

Az Európai Unió országaiban már a 70-es években megjelentek a nem szokványos foglalkoztatási formák, és manapság a fejlettebb országokban már a keresők 40-60 százaléka nem a hagyományos értelemben vett 8 órás munkából él.

Lehetőségből nincs is hiány, a Magyarországról külföldre vágyó munkások körében mégsem népszerűek a részmunkaidős állások: ők ugyanis minél több pénzt szeretnének keresni.

A részmunkaidő pedig azt jelenti, hogy heti 20-30 órában kell dolgozni, hogy pontosan mennyit arról mindig a munkaadónak és munkavállalónak közösen kell megállapodnia. A kisebb munkaidő jelentős hátrányokkal jár: alacsonyabb a fizetés, kevesebb az adókedvezmény, és ebben az esetben például Ausztriában kevesebb a 13. és a 14. havi pluszjuttatás is.  A túlóráért is kevesebb pénz jár: csak 25 százalék a teljes munkaidő után fizetett 50 százalékkal szemben.

[bq_right]Előfordulhat, hogy a munkaadók a foglalkoztatás során a munkavállalót tudta nélkül jelentik át alacsonyabb óraszámba. Ezért fontos, hogy a dolgozó mindig ragaszkodjon a havi bérpapírhoz.[/bq_right]

Ausztriában a kereskedelemben kínálnak egyre több részmunkaidős állást, a szezonális munkákat pedig inkább a turisztikai jellegű állások között találni. Az építőiparban egyre dominánsabbak a határozott idejű szerződések.

Vannak, akiket csak időszakosan, – például a nőket a szülés után, – vannak, akiket rendszeresen foglalkoztatnak részmunkaidőben. A 30 év körüli fiatalok között többen vannak, akik úgynevezett fregoli-munkaerőként akarnak tapasztalatokat szerezni. Mások a számítástechnikai eszközök segítségével ellátható feladatokat vállalnak több cégnek, nagyobb távolságról. Vannak olyanok is, akik abból élnek, hogy a szabadságon lévő dolgozót helyettesítik, de ezek a lehetőségek azonban a magyar munkavállalók körében nem népszerűek.

Az Európai Unióban egyébként irányelv írja elő, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak és teljes munkaidőben dolgozók foglalkoztatási feltételei megegyezzenek. A munkáltatók ezen kívül a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóikat sem kezelhetik az állandó munkavállalóknál kedvezőtlenebb módon.

 (KülföldiMunka)

[notification type=”default”]Néhány évvel ezelőtt az orvosok körében volt népszerű, hogy hétvégén repülőre ültek, és ügyeletet vállaltak. Anglia volt a fő célország, két éve viszont Németország vette át az első helyet. Ez viszont szinte garancia arra, hogy a doktorok nem jönnek haza. Míg az Egyesült Királyságban a kelet-európaiakkal főleg határozott idejű szerződést kötnek, Németországban kedvezőbben bánnak velük. Egyesült Királyság intézményei főleg osztályos orvosokat keresnek, vagyis az ügyelet ellátására alkalmazzák a magyarokat. A doktorok szerint olyan munkát kapnak, amiben nincs előrelépési lehetőség. Akikben van ambíció, inkább hazajönnek, majd Németországot vagy Svédországot választják.[/notification]


  • Laci

    Én még részmunkaidősnek is örülnék! 🙂

  • Beanne

    Nekem teljesen megfelel, 2 részmunkaidős állásom van..a kettő együtt – túlórákkal, mert az mindig akad – már több, mint egy teljes munkaidő.