egy-evig-huzzuk-a-kulfoldi-munkat

Átlagosan egy évig bírjuk a külföldi munkát

Akarnak külföldön dolgozni, de egy év után hazajönnének a fiatalok, átlagosan 14 hónapot töltenek egy másik országban. Ez derül ki a Magyar Ifjúság 2012 kutatásából, amelyben arra is rámutattak, aki külföldön próbálna szerencsét, elsősorban a jobb megélhetés reményében hagyná el az országot. A család és a barátok visszatartó erőt jelentenek, a szegénység viszont lazítja a Magyarországhoz való kötődést.

A pénz fontos, de csak ezért nem érné meg a családtól, barátoktól távol új életet kezdeni. “Nekem Magyarországon nem volt perspektívám, míg külföldön gondtalan, szakmailag sikeres életem van, amiért sokat dolgoztam. Miért hagynám ezt itt? Amikor ezt a döntést mérlegeled, a hazaszeretet gyenge érv” – ezt mondta egy 26 éves PhD-hallgató, aki az eduline.hu-nak nyilatkozott a külföldön töltött évekről.

Matolcsy György, még gazdasági miniszterként korábban arról beszélt, félmillióan dolgoznak külföldön. Vannak, akik úgy gondolják, ez a szám túl alacsony, sokkal többen próbálnak külföldön boldogulni. Kérdés, hazajönnek-e a külföldön dolgozó magyarok, és ha igen, mennyi idő után.

Nemrég készült erről egy felmérés. A Magyar Ifjúság 2012 kutatás szerint szinte minden második 15-29 éves fiatal tervezi, hogy valamikor külföldön vállal munkát. A fiatalok körében Ausztria és Németország a legnépszerűbb, a már korábban külföldön dolgozó fiatalok több mint fele német nyelvterületen helyezkedett el. Harmadikként Angliában mennének szívesen.

[bq_left]…a 25-29 évesek 55 százaléka dolgozott korábban külföldön…[/bq_left]

A megkérdezett fiatalok mindössze egyharmada ragaszkodik ahhoz, hogy kizárólag Magyarországon éljen. A kutatók hangsúlyozták, hogy a fiatalok többsége nem letelepedési szándékkal utazna külföldre, mindössze 12 százalékuk tudja elképzelni, hogy végleg elhagyják az országot. Közülük is az átlagnál magasabb arányban tervezik ezt a dunántúli fiatalok. További 13 százalékuk fél évnél kevesebbre, 27 százalékuk azonban ennél hosszabb időre tervezi a kiutazást. A kutatás eredménye szerint legkevésbé a közép- és dél-dunántúliak, valamint a dél-alföldiek kötődnek az országhoz. Ennek okát a régió szegénységével magyarázzák az elemzők.

A már külföldön szerencsét próbáló fiatalok összességében valamivel több, mint egy évet, 14 hónapot tartózkodtak külföldön. Az életkor növekedésével nő a külföldön munkát vállalók és a kint töltött hónapok száma is, a 15-19 évesek 5 százaléka dolgozott már a határon túl és átlagban 9 hónapot töltött ott, a 25-29 évesek 55 százaléka dolgozott korábban külföldön és átlagban 18 hónapig maradt távol az országtól. Ha a munkalehetőségek számát nézzük, nem meglepő, hogy a Budapesten élők hatszor kevesebben és fele annyi időt töltöttek a határon túl, mint a kisebb településeken élők.

Az okok sem meglepőek. Az összes fiatal kétharmada a jobb megélhetés reményében hagyná el az országot. A megélhetés a diplomások körében is igen fontos, azonban legtöbben a szakmunkásképzőt végzettek körében említették a megélhetést, mint motiváló tényezőt. A nyelvtanulás, a tapasztalatszerzés és a karrier lehetősége legnagyobb mértékben a 15-19 éveseknél és a diplomával rendelkezőknél jön számításba, továbbá a kihívásokat is leginkább ez a két demográfiai csoport keresi. Kevesek számára ösztönző a külföldi önkéntességi szolgálat, továbbá politikai és ideológiai okok miatt is mindössze a fiatalok 2 százaléka hagyná el az országot.

(KülföldiMunka)

A család a legnagyobb visszatartó erő

[notification type=”help”]Kutatások már kimutatták, hogy a migrációs hajlandóságot leginkább egy családtag külföldön való tartózkodása növeli, így fordított esetben ez visszatartó erőként szolgálhat. Ennek megfelelően a válaszadóik leginkább a családhoz való ragaszkodást emeleték ki, 63 százalékukat, teljes mértékben vagy inkább befolyásolná a maradásban – írták a kutatók. A fiataloknak fontosak a barátok is, akik a megkérdezettek 46 százalékát inkább visszatartják a külföldi munkavállalástól. Legkevésbé a tapasztalatlanság és az ügyintézéssel járó kényelmetlenségek okoznak gondot a fiataloknak, ám 36 százalékukat az sem tartaná vissza, ha Magyarországon is megfelelőek lennének az életkörülményei.[/notification]