a-ferfiak-mindenhol-tobbet-keresnek

Elszomorító különbségek a női fizetésekben

Minden országban kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak, és ettől még a diploma sem óvja meg a őket. A munkáltatók leginkább attól tartanak, hogy a nők a gyermekvállalás miatt hosszabb-rövidebb időre kimaradnak a munkából. Szakértők szerint a helyzeten sokat segítene, ha a cégeknek nyilvánosságra kellene hozniuk, mely pozíciókban, milyen fizetéseket kínálnak. Ausztriában már tettek ilyen lépést, tavaly vezették be, hogy az álláshirdetésekben kötelező megjelölni a bért. 

A nők Európa-szerte még mindig átlagosan 16,4 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak – ezt tette közzé az Európai Bizottság nemrég, az egyenlő fizetés európai napján.

A testület 2011. március 5-én hirdette meg először az eseményt, hogy felhívja rá a figyelmet: a nőknek ugyanazért a jövedelemért jóval többet kell dolgozniuk, mint a férfiaknak. Az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv már 1957 óta szerepel az uniós szerződésekben. Legfőbb ideje, hogy mindenütt érvényesítsük is a gyakorlatban – ezt Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, jogérvényesülésért felelős uniós biztos mondta.

[text size=”20″ line_height=”30px” font=”Georgia, Times New Roman”]Az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv már 1957 óta szerepel az uniós szerződésekben.[/text]

Az Európai Unióban persze komoly különbségek vannak a tagállamok között abban, hol, hogyan fizetik meg a nőket: a különség a férfiak béréhez képest Lengyelországban például körülbelül 2 százalék, míg Észtországban a 27 százalékot is meghaladja.  A nemek közötti bérszakadék – a nők és férfiak átlagos bruttó órabérének különbsége – ugyan a legtöbb országban tartósan magas, az országok mellett az ágazatok között jelentős különbségek vannak.

A bérszakadék a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakításával összefüggő problémát tükrözi: sok nő veszi igénybe a szülési szabadságot és csak részmunkaidőben vállal munkát. Az általánosságban pozitív tendenciák ellenére vannak olyan tagállamok, ahol a nemek közötti bérszakadék egyre nő: így Bulgária, Franciaország, Lettország, Magyarország, Portugália és Románia.

Magyarországon a nők átlagosan 21 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál. A férfiak bruttó átlagfizetése 255 ezer, míg a nőké 210 ezer 500 forint. A legkisebb, 11 százalékos lemaradás a 24 év alatti, leginkább pályakezdő nőknél van, 34 éves kor alatt pedig átlagosan 18 százalék a különbség.

A diploma sem feltétlenül garancia az egyenlőségre: főiskolai végzettséggel ugyanis a nők 25 százalékkal, egyetemi diplomával pedig átlagosan 23 százalékkal alacsonyabb fizetésre számíthatnak. Az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél kisebb a különbség: érettségivel, szakközépiskolával a nők fizetési lemaradása 18-19 százalékos, míg az alapfokú végzettségűek esetében 21 százalék a nemek közötti bérkülönbség.

A bérkülönbséget az is befolyásolja, hogy egy adott szakmában melyik nem képviselői dolgoznak nagyobb arányban. Ahol a férfiak vannak többségben, ott az ő javukra magasabb az eltérés, ugyanakkor a főleg nők által betöltött pozíciókban, például bérszámfejtők, gyógyszerészeti laboránsok vagy egészségügyi nővérek esetében a női alkalmazottak fizetése magasabb a férfiakénál.

[text size=”20″ line_height=”30px” font=”Georgia, Times New Roman”]Ausztriában tavaly óta kötelező az álláshirdetésekben a bérmegjelölés.[/text]

A nők a terhességgel, a szüléssel és a kisgyermek-gondozással többször szakítják meg a karrierjüket. A munkáltatók ezért általában megbízhatatlanabbak tartják a női munkavállalókat a férfiaknál. A gyerekvállalás többnyire kevésbé befolyásolja a férfi munkáját, karrierjét, mint a nőét.

Segíthetné a fizetési diszkrimináció megszüntetését, ha a munkaadóknak nyilvánosságra kellene hozniuk, mely pozíciókban, milyen fizetéseket kínálnak. Ausztriában már tettek ilyen lépést, tavaly vezették be álláshirdetésekben a kötelező bérmegjelölést. Ez a gyakorlat az Egyesült Államokra is jellemző.

Németországban ez még nem terjedt el, ami meg is látszik az eredményen: a nők fizetése csaknem negyedével elmarad a férfiak fizetésétől. A Destatis 2012-es adatokon alapuló számításai szerint a nők átlagos bruttó órabére 15,21 euró, ami 22 százalékkal kisebb, mint a férfiak 19,60 eurós átlagos órabére. Az ország nyugati részén az országos átlagot meghaladó mértékű, 24 százalékos az eltérés, a volt NDK területén viszont jóval kisebb, 8 százalékos. Az eltérés legfőbb oka, hogy a nőket jellemzően alacsonyabb bérezésű munkakörökben alkalmazzák, és gyakrabban foglalkoztatják őket részmunkaidőben, mint a férfiakat. A nők azonban akkor is kevesebbet keresnek, amikor ugyanazt a munkát végzik, mint a férfiak. Azonos beosztásban 7 százalékos a fizetéskülönbség.

(KülföldiMunka)

[notification type=”help”]Nemek közötti fizetéskülönbségek az EU-ban

Alacsony különbség (11-17 százalék): Belgium, Franciaország, Svédország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia

Közepes különbség(18-24 százalék): Hollandia, Litvánia, Bulgária, Románia, Dánia, Norvégia, Portugália, Luxemburg, Lettország, Olaszország, Finnország

Nagy különbség (25-30 százalék): Nagy-Britannia, Szlovákia, Ciprus, Észtország, Görögország, Ausztria, Írország, Németország, Spanyolország, Csehország[/notification]