egyre-jobban-tartanak-a-bevondorloktol

Tartanak Nagy-Britanniában a bevándorlóktól

Egyre jobban félnek Nagy-Britanniában a kelet-európai bevándorlóktól. Elsősorban attól tartanak, hogy a munkaerőpiac újabb megnyitása után, jövő januártól a román és a bolgár munkavállalók tömegével utaznak majd hozzájuk. Nem a munkalehetőséget, a szociális juttatásokat szeretnék megvédeni. A kormány azt szeretné, csak az maradhasson az országban, aki valóban dolgozni akar. Ám a munkavállalók szabad mozgását uniós szerződés rögzíti, amit nem lesz könnyű módosítani.

Az Európát sújtó gazdasági válság miatt több nyugat-európai országban fokozódik a bevándorló-ellenes hangulat. Legutoljára Nagy-Britanniában alakult ki ellenséges hangulat a külföldi munkavállalókkal szemben. A brit kormányfő a bevándorlás szigorítása mellett érvelt, és kijelentette, azt szeretné elérni, hogy a brit munkaerőpiac évente legfeljebb százezer fővel gyarapodjon.

Állítólag azért félnek, mert jövő januártól fel kell oldani azokat a korlátozásokat, amelyek Romániára és Bulgáriára érvényesek a két ország 2007-es EU-csatlakozása óta. A tömeges bevándorlást néhány intézkedéssel próbálják megakadályozni. Azzal például, hogy ezentúl az egészségügyi, és lakásellátás nem lesz automatikus a frissen bevándorlók számára. A helyi önkormányzatoknak nem lesz kötelességük azonnal kedvezményes otthonhoz juttatni a migránsokat.

Az intézkedésektől azt várja, hogy a munka reményében érkező külföldiek kifizetik saját költségeiket, nem támaszkodnak a jóléti hálóra, és visszaadnak valamit a társadalomnak. A brit belügyminisztérium hivatalos adatai szerint legalább 800 ezer – a saját céget alapító egyszemélyes vállalkozóval együtt több mint egymillió – kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a 2004-es bővítés óta, kétharmaduk Lengyelországból.

A németekkel és az osztrákokkal ellentétben egyébként éppen Nagy-Britannia volt az, amelyik azonnal kitárta kapuit, és nem élt az újonnan csatlakozott országokkal szemben érvényesíthető korlátozások lehetőségével. Mostanra viszont fordult a kocka, egy brit parlamenti képviselő szerint meg kellene vizsgálni az EU-országok közötti szabad munkaerő-áramlás korlátozásának lehetőségét a magas munkanélküliséggel jellemzett időszakokban.

Az igény jogos lehet, ám az EU-jogszabályok ezt ma nem teszik lehetővé. Hatásos lehet ugyanakkor, ha az adott állam valódi munkahelykeresést követel, ellenkező esetben megvonja a jóléti juttatásokat. Pénz nélkül ugyanis nem maradnak az adott országban a bevándorlók.

Nagy-Britanniában egyébként csak a képzetlen munkaerővel van problémájuk, ugyanis nem szeretnék, ha a nyelvet nem beszélő, értékteremtő munkára alkalmatlan bevándorlók lepnék el az országot.

 (KülföldiMunka)

[notification type=”help”]Uniós alapelv a szabad munkavállalás

A munkavállalók szabad mozgása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. cikkében rögzített uniós alapelv rögzíti. Az uniós polgároknak joguk van más tagállamban állást keresni, ott munkavállalási engedély nélkül munkát vállalni, munkavállalás céljából az adott tagállamban tartózkodni, a munkaviszony megszűnése után is ott maradni. Az adott ország állampolgáraival megegyezően kell velük bánni az álláshoz jutásnál, valamint a munkafeltételek és egyéb szociális- és adókedvezmény tekintetében sem lehet őket megkülönböztetni.[/notification] [notification type=”default”] Korlátos korlátozás

A szabad mozgás kizárólag közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból korlátozhatóak, valamint a közszféra foglalkoztatásában is érvényesíteni lehet a szigorítást. Ám az, amit a britek felvetettek, csak hosszas uniós egyeztetés, szabálymódosítás után lehetséges, és még ha egyet is értenek a tagállamok ebben a kérdésben, a szigorítás biztos nem lesz visszamenőleges hatályú, vagyis csak az új tagállamok munkavállalóira vonatkozhat. Így tehát a magyaroknak nincs félnivalójuk.[/notification]