csalok-miatt-habaorognak-a-hollandok

Kelet-európai csalók miatt áll a bál Hollandiában

Ismét fellángolt a vita Hollandiában a kelet-európai munkavállalók korlátlan beáramlásának hatásairól, miután egy minapi tévéműsorban olyan képsorokat mutattak – Frans Weekers pénzügyminiszter-helyettes jelenlétében -, amelyeken bolgár vendégmunkások egymást túllicitálva dicsekednek azzal, hogy miként csapták be a holland társadalombiztosítási rendszert.

Mint a Financial Times című brit politikai-gazdasági napilap emlékeztetett rá, Weekersnek nemrégiben csak szűk többséggel sikerült visszavernie egy ellene irányuló bizalmatlansági indítványt a parlamentben. Az indítványt jobb- és baloldali ellenzéki pártok képviselői nyújtották be a vezető kormánypárthoz (a jobboldali liberálisokhoz) tartozó miniszterhelyettes ellen, számon kérve rajta 95 millió eurónyi adófizetői pénzt, amely a beterjesztők szerint bel- és külföldi csalók kezére került.

Az említett képsorok ismét felszínre hozták azokat az aggodalmakat, amelyek szerint kérdésessé vált, hogy az Európa legbőkezűbbjei közé tartozó holland jóléti állam túl tudja-e élni a mélyülő uniós integrációt.

Hasonló aggodalmakat lehet érzékelni más nyugat-európai országokban, így Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában és Luxemburgban is. Ezeknek az ad külön aktualitást, hogy jövőre az Európai Unió összes tagállamában szabad munkaerő-piaci hozzáférést kell biztosítani a román és bolgár munkavállalóknak.

Hollandiában az ellenzéki kereszténydemokraták egyik képviselője, Pieter Omtzigt a brit lap szerint úgy fogalmazott: “miközben emeljük az adókat, azt várjuk, hogy azt a foglalkoztatás növelésére vagy oktatásra költsék, ne pedig gyerekesen könnyű csalásokra menjen el”.

Ugyanő megjegyezte azt is, hogy csalással kapott holland állami juttatások kerültek Bulgária mellett Lengyelországba és az észak-afrikai Marokkóba is.

Wouter Koolmees, a baloldali liberális Demokraták 66 párt egyik szóvivője úgy vélekedett, hogy a botrány már az Európai Unióba vetett bizalmat fenyegeti, hiszen “a bizalom el fog tűnni, ha a lengyelek, a bolgárok és a románok könnyen tudnak csalásokat elkövetni”.

Ilyen típusú feszültségek az elmúlt években már több ízben keletkeztek Hollandiában. A szélsőjobboldali, populista Geert Wilders élesen bírálta a kormányt a gazdasági válsággal küzdő dél-európai országok anyagi támogatásáért, arra pedig külön weboldalt hozott létre, hogy a hollandok panaszt emelhessenek azon kelet-európai vendégmunkások ellen, akik miatt munkájuk vagy juttatásuk veszélybe kerül.

Az említett tévéműsor, a Brandpunt részletesen bemutatta, hogy a csalásra “szakosodott” bolgár bűnbandák miként csapolták meg a holland tb-rendszert. Az egykori kommunista ország 2007-es EU-csatlakozása óta rendszeresen utaztattak bolgárokat Hollandiába, ahol korlátozott ideig már legálisan tartózkodhattak. Hollandiába érkezve a bolgárok ideiglenes tartózkodási helyre jelentkeztek be, majd különböző jogcímeken szociális támogatásért folyamodtak. Ezeket legálisan nyitott holland bankszámlákra utaltatták, amelyekről aztán hazájukban vették le a pénzt.

A rendszer azért lepleződött le, mert egyes bandavezérek a kicsalt holland pénzből túlságosan nagy részt emeltek le a maguk számára, és a kiutaztatottak közül többen feljelentést tettek ellenük a bolgár rendőrségen.

A tévéműsor szerint összesen közel 280, meglehetősen széles körű csalási ügyet vizsgáltak ki 2006 óta. A bolgár mellett ráadásul még további 15 más külföldi szálat vizsgálnak a hatóságok.

(MTI)