nem-lesz-tandij-bajororszagban

A legtöbb diák kénytelen dolgozni az iskola mellett

A nappali tagozatos hallgatók mintegy harmada vállal munkát a tanulás mellett, míg a levelező és távoktatásos képzési rendben részt vevők közel 90 százaléka dolgozik.

Felsőoktatási tanulmányai mellett a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) hallgatóinak 39 százaléka dolgozik, egyrészt pénzkereseti forráshoz jutva, másrészt gyakorlati tapasztalatot szerezve a diákévek alatt – közölte saját felmérésére hivatkozva a BGF.

A közlemény szerint 941 hallgató bevonásával folytatott széleskörű kutatást a Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében, hogy feltérképezze a hallgatók munkavállalási szokásait, lehetőségeiket.

A felmérés szerint a munkát vállalók 43 százaléka állandó jellegű, határozatlan időtartamú munkaszerződéssel rendelkezik, de közel ugyanilyen arányban vannak jelen azok a BGF-es hallgatók is, akik diákmunka, vagy gyakornoki munka keretében dolgoznak.

A közleményből kiderült: a nappali munkarendű hallgatók mintegy harmada vállal munkát a tanulás mellett, míg a levelező és távoktatásos képzési rendben részt vevők közel 90 százaléka dolgozik. Bár a nappali hallgatók esetében gyakoribb az alkalmi, vagy határozott időtartamra szóló munkavállalás (52 százalék), több mint ötödük helyezkedik el teljes állásban már a felsőoktatási tanulmányok alatt. A levelező és távoktatásos munkarendben tanuló hallgatóknál ez az arány jóval magasabb, 90 százalék feletti.

A közlemény szerint nagymértékben befolyásolja a munkavállalást az is, hogy a hallgatóknak fizetniük kell-e a tanulmányaikért: az önköltséges finanszírozási rendben tanulók közül ugyanis 56 százalék dolgozik tanulmányai mellett, míg az állami ösztöndíjas képzési rend esetén ez az arány 31 százalék. Azok, akik önköltséget fizetnek tanulmányaikért, nagyobb eséllyel helyezkednek el főállásban (68 százalék), míg az állami finanszírozású helyeken tanulók között népszerűbb a diák-, vagy gyakornoki munka (52 százalék).

A munkavállalási hajlandóság és a munkavégzés jellege erős összefüggést mutat a hallgatók életkorával: minél idősebb a hallgató, annál nagyobb hangsúlyt kap az állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszony, míg ezzel párhuzamosan a diákmunka egyre kisebb szerephez jut.

A hallgatók többsége a saját szakterületén (17 százalék), vagy ahhoz közeli területen (50 százalék) vállal munkát, az egyéb területeken többnyire alkalmi jellegű munkákat végeznek.

A BGF mintegy 20 ezer hallgatót képez, a főiskola 2000. január elsején a három jogelőd intézmény – a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola – összevonásával alakult meg.

(MTI)