mikor-latnak-el-ha-baleset-er

Munkahelyi balesetek külfölön – ki fizeti az orvost

Aki feketén dolgozik külföldön, ki kell fizetnie az orvosi ellátást, akkor is, ha munkahelyi baleset éri, ezért mindenképpen csak bejelentett állást szabad elvállalni. A néhány héttel ezelőtti durva osztrák baleset apropóján annak jártunk utána, mire kell figyelni, ha valaki veszélyes munkát végez. Így lehet elkerülni, hogy ki kelljen fizetni a kezelés díját.

Néhány hete az egyik legsúlyosabb munkahelyi baleset történt Ausztriában, amikor egy magyar munkás alkarját levágta a rosszul működő rotálógép. A munkás hihetetlen lélekjelenétről tett tanubizonyságot: kocsiba ült és 20 percet autózott a kórházba, ahová a karját is magával vitte. Előbb visszavarták az alkarját, de később sajnos komplikációk miatt le kellett vágni.

Az eset apropóján annak jártunk utána, mennyire kiszolgáltatottak és mire kell figyelniük a külföldi munkát vállaló magyaroknak, hogy véletlenül se maradjanak egészségügyi ellátás nélkül, ha baleset éri őket.

Azok a magyarok, akik az unió tagállamaiban belül vállalnak munkát, ugyanolyan feltételekkel jogosultak az orvosi ellátásra, mint az adott ország biztosított polgárai. A kulcsszó a biztosítotti jogviszony, hiszen a feketén dolgozóknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, sőt, az sem biztos, hogy ellátják őket.  Baj esetén senkire sem számíthatnak, és a jogi segítségnyújtás sem jelent megoldást.

[bq_left]A feketemunkások baj esetén senkire sem számíthatnak, és a jogi segítségnyújtás sem jelent megoldást.[/bq_left]

A munkavállalónak érdemes minél előbb felkeresni egy háziorvost, ott ugyanis kiderülhet, ha foglalkoztatója nem fizeti utána a kötelező járulékokat. Érdemes a szerződés részleteit is átolvasni, néhány munkaadó ugyanis szívesen bújik ki a kötelezettség alól, vannak olyan foglalkoztatók, akik kihasználják a nyelvi nehézségeket. A legnagyobb gond az, hogy ha se külföldön, se itthon nincs bejelentett munkája a dolgozónak, akkor nincs jogviszonya sem, így nem jár neki az ellátás, és mindenért fizetni kell.

Ám, ha ez éppen egy betegség alatt derül ki, azzal az egészségügyi intézményben nem foglalkoznak, és később is csak pereskedés útján, sőt még úgy sem biztos, hogy pénzéhez juthat a munkavállaló. A sürgős eseteket mindehol ellátják, de később erről is könnyen benyújtják a számlát. Az ellátásokra való jogosultságot az Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EEK) kell igazolni, amit a még itthon, a lakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár állítja ki. Érvényességi ideje általában 12 hónap, ám kiadása akár 30 napig is eltarthat.

A kártya csak az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére jogosít, amibe több országban a fogorvosi kezelés már nem fér bele. A kártyával egyébként csak olyan orvoshoz, rendelőbe, kórházba érdemes menni, aki, illetve amelyik szerződött szolgáltatója az adott ország egészségbiztosítási szervezetének. A szerződés nélküli magánszolgáltató által nyújtott ellátás költségeit – akárcsak itthon – nekünk kell fizetni. A magyaroknak is csak az ingyenes, amit az adott ország ellátásra jogosult lakói ingyenesen kapnak. Amennyiben ott az ellátásért önrészt kell fizetni, akkor azt a magyar munkavállalónak is fizetni kell.

[bq_right]Sürgős, ügyeleti ellátást sehol nem tagadnak meg a betegektől, de később annak a költségét is kiszámlázhatják. Ez akár több százezer forint is lehet.[/bq_right]

Több országban, például Belgiumban, Franciaországban és Luxemburgban és Finnországban – úgynevezett visszatérítéses rendszer működik. Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személy köteles megelőlegezni. Az illetékes biztosító a hatályos tagállami jogszabályok alapján visszatéríthető összeget utólag megtéríti. Az önrész visszafizetésére azonban nincs lehetőség. Aki nem váltotta ki az EEK-t, annak is érdemes “szerződött” orvoshoz vagy intézménybe mennie, mert költségeinek egy részéhez utólag itthon hozzájuthat. A kártya nélkül igénybe vett ellátásokért a beteg a külföldi szolgáltató által megállapított és kiszámlázott összeget köteles saját maga megfizetni.

Sürgős, ügyeleti ellátást sehol nem tagadnak meg a betegektől, de akinek nincs biztosítása, annak kíméletlenül kiszámlázzák az ellátás teljes költségét. Az pedig nem olcsó: egyetlen röntgenvizsgálat is több tízezer forintba kerül, így egy komolyabb baleset esetén több százezer, de akár milliós számla is kijöhet.

(KülföldiMunka)

[toggle title=” Egészségügyi ellátás néhány országban”]Angliában fél év munkaviszony után jár a táppénz, az is csak akkor, ha a munkavállalónak legalább 8 napra szóló igazolást állít ki a háziorvos. A doktorhoz be kell jelentkezni, és több napba telhet, míg fogadja a beteget. Az orvosi ellátás egyébként ingyenes, a fogászati kezelés nem. Egy sima vizsgálatért is elkérhetnek 50 fontot (17 450 forint), a kezelésekért ennél nagyságrendekkel többet kell fizetni, elérhetik az ezres (349 000 forint) kategóriát. A kórházi ellátás ingyenes annak, aki dolgozik, és a tartózkodás célja az állandó ott élés, vagyis nem turista. Az ellátás a családtagoknak is jár.

Ausztriában betegség, baleset, gyógykezelés esetén a keresetet tovább folyósítják. Aki valamiért nem tudja felvenni a munkát, jobb, ha azonnal jelzi a problémát a munkáltatója felé, aki ezt nem teszi meg, az elbocsátják. A kereset továbbfolyósítása azt jelenti, hogy a betegség alatt a munkáltató fizeti a kieső munkaadó bérét úgynevezett kiesési elv alapján. Ez többek között azt jelenti, hogy megkülönböztetik az első, illetve ismételt megbetegedést.

A kórházi kezelés – ide tartoznak a műtétek is – minden biztosítottnak ingyen jár, ám az ellátásért napidíjat számolnak fel. Ez jelenleg 10,25 euró (3065 forint). Azok helyett, akik kiegészítő biztosítást kötnek – ez havi 200 euró (59 800 forint) – ezt az összeget a magánbiztosító fizeti.

Németországban a munkába állást követően a munkáltató köteles a munkavállalót a társadalombiztosítási intézményekhez bejelenteni. A munkavállaló regisztrációs számot kap, amely alapján a társadalombiztosító nyilvántartja a biztosítási időszakokat és a fizetéseket. A társadalombiztosítási járulék összegének fele a munkavállalót, másik fele pedig a munkaadót terheli. Aki beteg, hat héten át munkáltatójától kapja még a bérét, ezt követően a betegbiztosítási pénztár fizeti a táppénzt. Ennek összege a kereset 70 százaléka.

Az alkalmazottaknak kötelező balesetbiztosítást fizetniük, baleseti táppénz akkor jár, ha a dolgozó munka közben, vagy a munkahelyére utazás alatt sérült meg. Ilyen esetben a munkaképtelenségét megelőző bruttó kereset 80 százaléka jár. A biztosítottnak és családjának jár a háziorvosi, szakorvosi és fogorvosi ellátás. Ám másként, mint Magyarországon, a felnőtteknek 10 euró (2990 forint) egyedi díjat, vagyis úgynevezett vizitdíjat kell fizetnie negyedévente minden első orvosi vagy fogorvosi vizsgálatkor. A kórházi ápolásra jogosultak a biztosítottak, ehhez orvosi beutalóra van szükség, kivéve a sürgősségi eseteket. A 18 éves kort betöltött betegeknek átalányösszegű napidíjat kell fizetniük, egy adott évben a kórházi ellátás első 28 napján kell csupán napidíjat fizetni, ami minden kórházi tartózkodási nap után 10 eurót (2990 forint) jelent. Az orvos által felírt gyógyszerek és kötések bármelyik patikában kiválthatók, a költségek 10 százalékát kell a betegnek fizetnie. A nem vényköteles orvosságok költségeit a beteg állja.[/toggle]