egyre-rosszabb-munkakat-vallalnak-el-a-magyarok

Messzebb, rosszabb állásokat vállalunk külföldön

Egyre messzebb lévő, rosszabb feltételeket kínáló, nehezebb munkákat is elvállalnak már a külföldön dolgozóni vágyó magyarok. Ez is kiderül a külföldi munkavállalás hatásait vizsgáló kutatásból. Eszerint egyébként a nyugdíjrendszerre és a költségvetésre is jelentős hatása van a külföldön dolgozó félmillió magyarnak. Becslések szerint a kivándorlás miatt évente 370 milliárd forint adóbevételtől esik el Magyarország.

Csak becsülni lehet, hogy hány magyar vállalt munkát külföldön. Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként félmillió kivándorlóról beszélt, van, aki szerint alá, mások szerint túlbecsülte a számokat. A Központi Statisztikai Hivatal 230 ezer kivándorlóról tud, az úgynevezett tükörstatisztikák, vagyis a fogadó országokban bevándorlóként regisztrált magyar állampolgárok száma alapján.

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója egy elemzésében arra mutatott rá, hogy a magyarországi migrációs folyamatok felgyorsulása feltehetően nem a mobilitási kedv vagy a vállalkozókészség növekedésével, hanem a gazdasági nyomás hatására erősödött fel.

A magyarországi kivándorlók fő célországai Németország, Ausztria és növekvő mértékben az Egyesült Királyság. A külföldön tartózkodók fele a tükörstatisztikák alapján Németországban él, és már a 2000-es évek elején is ott élt. A migráció nagysága és növekedési üteme Németország és Ausztria felé irányul. Az Egyesült Királyság vonzereje 2007 után erősödött, de jelentősége elmarad a két hagyományos célországtól.

[text size=”20″ line_height=”30px” font=”Georgia, Times New Roman”]”Az emberek távolabbi munkahelyeken, rosszabb feltételekkel, rosszabb munkákat is hajlandóak elvállalni.”[/text]

Az Európai Unió alapelveinek egyike az unió országai közötti szabad munkaerő-áramlás. A munka miatt kivándorlók a kedvezőtlen gazdasági helyzetű régiókból a kedvezőbbek felé mennek, s az országok közötti fejlettségbeli eltérések ezt a folyamatot képesek tartósan fenntartani. Ám a migrációs nyomás erősödésével emelkedik a kockázat, az emberek távolabbi munkahelyeken, rosszabb feltételekkel, rosszabb munkákat is hajlandóak elvállalni.

A kivándorlás hatásai

  • Körülbelül 500 ezer magyar dolgozik külföldön
  • Minimálbéren számolva 370 milliárd forint adóbevételtől esik el Magyarország
  • Minél többen mennek külföldre, annál rosszabb állásokat is el kell vállalni
  • Átalakulhat a hazai munkaerő piaci helyzet
  • Nehézkessé válhat a nyugdíjkifizetés

Azt egyelőre nem tudni, hogy a közeljövőben hogyan változnak a migrációt motiváló tényezők, miként alakulnak a hazai gazdasági mutatók, a politikai helyzet, és mindez mennyiben befolyásolja a magyarországi migrációt egy tartósan elvándorló pályára. Hárs Ágnes szerint az előjelek kedvezőtlenek, a jelenlegi migrációt motiváló tényezők változatlansága néhány év távlatában a magas és állandósuló migráció lehetőségét vetítik előre. Ha ez így lesz, a migráció időtartamának megnövekedése komoly zavarokat okozhat a hazai társadalomban és a munkaerőpiacon.

Ami biztos, az itthoni nehéz megélhetés miatt a jobb anyagiak reményében elutazók nemcsak saját életükre vannak hatással. Mivel nem itthon fizetnek adót és járulékot, hatással vannak a nyugdíj kifizetése. Magyarországon ugyanis felosztó-kirovó rendszer van, ami azt jelenti, hogy a ma dolgozók járulékából fizetik a nyugdíjasok járandóságát, emiatt, ha sokan mennek el, hiány keletkezhet a kasszában. A Napi Gazdaság félmillió külföldön élő magyarral tervezett kalkulációja szerint minimálbéren számolva is 370 milliárd forint adóbevételtől esik el hazánk éves szinten.

[text size=”20″ line_height=”30px” font=”Georgia, Times New Roman”]”A magyarországi kivándorlók fő célországai Németország, Ausztria és növekvő mértékben az Egyesült Királyság.”[/text]

Az sem elhanyagolható kérdés, hogy a külföldön munkát vállalók nem itthon költik el a fizetésüket, vagyis máshol élénkítik a gazdaságot, és ha családot is alapítanak, a népességet a másik országban gyarapítják. Ugyanakkor az éremnek van egy másik oldala is. A munka nélkül maradtakat nem a hazai költségvetésből kell támogatni, vagyis kevesebbet kell kiadni álláskeresési támogatásra, szociális segélyre.

Korábban egyébként az volt a foglalkoztatás bővülésének akadálya, hogy a magyarok “röghöz kötöttek” voltak. Ez azt jelentette, hogy egy jó állás reményében is csak nagyon nehezen mozdultak el lakóhelyükről. Ez némiképp érthető, hiszen a lakást, házat szinte mindenki hitelre veszi, amit nem olyan egyszerű otthagyni. Most viszont a használható nyelvtudással rendelkező fiataloknak, akiknek egyébként sincs lakásuk, nincs mit veszteniük.

(KülföldiMunka)

[notification type=”help”]Korlátozzák is a külföldi munkát

Az OECD is először foglalkozott részletesen azzal, hogy a bevándorlásnak milyen hatásai vannak az államok költségvetésére. Vitatott az a kérdés ugyanis, hogy a bevándorlók nettó befizetői vagy inkább nettó haszonelvezői az állami költségvetésnek. A becslések szerint hatásuk kicsi, általában nem haladja meg a GDP 0,5 százalékát. A jelentésben leírták, hogy számos kormány erősebben korlátozza a külföldi munkavállalók toborzását, így akarják védeni a belföldi munkaerőt a növekvő munkanélküliség közepette. Ugyanakkor az is tény, hogy az országok a munkájukat elvesztett külföldi munkavállalók helyzetét megkönnyítő intézkedéseket vezettek be úgy, hogy nem küldik őket haza, és támogatják a munkahelykeresést. Egyre több ország alkalmaz pontrendszereket a magasan képzett jelentkezők kiválasztásában.[/notification]