© Copyright 2013 CorbisCorporation

Így adózz a külföldi munka után

A legtöbb magyar a jobb fizetések, a magasbb életszínvonal és a spórolás reményében megy külföldre dolgozni. Nem mindegy azonban az sem, a nehezen félretett megtakarítások után hol és hogyan adózik az ember. Előfordulhat ugyanis, hogy a jövedelem nem csak a célországban, de Magyarországon is adóköteles.

Hivatalos adatok szerint több, mint félmillió magyar dolgozik már külföldön. Szinte mindenki a jobb fizetés, és a biztosabb megélhetés reményében hagyja el az országot, a legtöbben spórolni is szeretnének. Nem mindegy azonban, hogy a kint megszerzett jövedelem után miként kell adózni.

Speciális helyzetbe kerülhet ilyenkor a munkavállaló, mert Magyarország és a munkavégzés helye szerinti államban is felmerülhet adókötelezettsége – állítja a WTS Klient adótanácsadó cég. Mint írják, a kettős adóztatás elkerülésére és rendezésére sok ország kétoldalú egyezményeket ír alá. Magyarország jelenleg több mint 70 állammal rendelkezik érvényes és hatályos kettős adóztatás elkerülésére szolgáló egyezménnyel. A NAV honlapján az egyezményekről és a megállapodás részleteiről tájékozódhatnak az érdeklődők.

Alapesetben a munkaviszonyból származó jövedelem ott adózik, ahol a magánszemély illetőséggel bír, azaz ha valaki egy évben zömében külföldön dolgozik, akkor ott is adózik a kint szerzett jövedelme után.

Előfordulhat az is, hogy egy munkavállaló nem egybefüggően tartózkodik külföldön, hanem váltakozva ott is, és Magyarországon is dolgozik. Amennyiben a külföldi tartózkodás időtartama meghaladja a 183 napot, akkor a külföldi munkavégzés napjaira eső jövedelem külföldön adóköteles. Ilyen esetben ki kell számolni a külföldi munkavégzés napjaira eső jövedelmet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló például az adóévben összesen 250 napot tölt munkával, és ebből 200 napot külföldön dolgozik, akkor a jövedelmének a 80 százaléka külföldön, 20 százaléka pedig Magyarországon adóköteles.

Gyakori az is, hogy egy magyar munkavállaló külföldi, például egy németországi székhelyű céggel olyan munkaszerződést köt, amely szerint a munkavégzés helye nem Németországban, hanem más külföldi államban van. Ilyen esetben nem a német állammal, hanem a munkavégzés helye szerinti országgal kötött egyezmény alapján kell megállapítani az adókötelezettséget. Azért nem alkalmazható erre az esetre a német állammal kötött egyezmény, mert a magánszemély illetősége, és a munkavégzés helye sem Németországban van.

Más a helyzet, ha valaki olyan országban dolgozik, amellyel Magyarországnak nincs  kétoldalú megállapodása a kettős adózás elkerülésére, ilyen például Bolívia. Ha egy magyar állampolgár ott dolgozik, jövedelme mindenképpen adóköteles lesz Magyarországon. Mivel a két ország között nincs egyezmény, elképzelhető, hogy itt is és ott is adózni kell, bár a Magyarországon fizetendő adó csökkenthető a jövedelem után külföldön megfizetett adó 90 százalékával. Azaz a munkavállaló beszámíthatja a Bolíviában megfizetett adó 90 százalékát a magyar adókötelezettségének meghatározásakor.

Az ilyen esetekben, illetve minden kettős adózást érintő kérdésben felmerülhet, hogy milyen árfolyamon kell számolni Magyarországon a kint lerótt adóval. Erre minden esetben a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szolgál.

(KülföldiMunka)

[notification type=”help”]Érdemes nézni a kamatokat

Aki külföldön dolgozik, mindenképpen szüksége van egy helyi bankszámlára. Nincs arra recept, hogy melyik bankban érdemes tartani a pénzt. Országonként változik, hogy hol könnyebb, és milyen feltételekkel, költségekkel vezetik a munkavállaló számláját a különböző bankok. Azt is érdemes megnézni, milyen devizanemben, hol, mennyi kamatot fizetnek. Eurót például hazai bankokban is lehet tartani devizaszámlán, de általában kisebb a kamata, mint a forintban elhelyezett megtakarításoknak.[/notification]