Food Crisis: Bangladesh

Rémtörténetek a külföldi munka árnyoldaláról

Egy német pap hívta fel a figyelmet ismét arra, milyen kiszolgáltatott, veszélyes helyzetbe kerülhetnek a külföldről hozzájuk érkező munkavállalók, akiket esetenként rabszolgaként, éhbérért dolgoztatnak. Ő csak a németországi helyzetről beszélt, de Angliában, és más fejlett uniós országban sem jobb a helyzet. A legnehezebb helyzetben a nyelvtudás nélkül utazók vannak, de nincs garancia akkor sem, ha a munkavállalónak nincs gondja a kommunikációval. 

A napokban egy német főpap, Robert Zollitsch freiburgi érsek világított rá ismét, mennyire kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek a külföldön munkát vállalók. A német katolikus püspöki kar elnöke a kelet-európai munkavállalók németországi kizsákmányolása ellen szólalt fel. Mint mondta a német munkaerőpiacon kialakult egy szürke zóna, a kelet-európai vándormunkásokat éhbérért dolgoztató, az embereket rabszolgasorban tartó ügyeskedők világa, ami minden egyes elemében ellentmond a katolikus egyház szociális tanításainak.

A jobb életben reménykedő kelet-európai munkásokat, köztük sokszor magyarokat Németországban elsősorban az élelmiszeriparban, a vendéglátásban és az építőiparban tevékenykedő cégek használják ki.

A módszer mindig ugyanaz: a munkáltató nem alkalmazza a munkavállalót, hanem kiadja a munkát egy alvállalkozónak, amely Kelet-Európában toboroz embereket a feladat elvégzésére, majd a munkaerőt a megbízó rendelkezésére bocsátja. A munkavállaló így nem élhet az alkalmazotti státussal járó jogokkal, például nem vonatkozik rá a kollektív szerződés és az ágazatban érvényes órabérminimum. Az alvállalkozó rendszerint kihasználja a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetét. Jellemző, hogy éhbérért dolgoztatják a kelet-európaiakat és méregdrága, de embertelen tömegszállásokon helyezik el őket.

A jelenség nemcsak a németekre, hanem szinte valamennyi fejlett országra jellemző. Pórul járt magyarokról sok helyen olvasni az interneten, van aki saját maga meséli el, hogyan csapták be. Van, aki arról számolt be, hogy hatan, nyolcan aludtak egy konténerben, az volt a szállásuk. Ellenőrizetlen húsokat kellett feldolgozniuk, sokszor a szemetet is húsként csomagolták. A cégnél kelet-európai hentesek, főleg románok, bolgárok, szerbek, és magyarok dolgoztak napi 14-18 órában.

Kint élő, tapasztalt munkavállalók nem győzik hangsúlyozni: még segédmunkára se induljon senki nyelvtudás nélkül. Munkavégzéskor nélkülözhetetlen a kommunikáció, de hivatalos ügyek intézésekor is elengedhetetlen, hogy a külföldi munkavállaló beszéljen az adott ország nyelvén – írják a témáról az Irány Németország oldalon. Vannak olyan magán munkaközvetítők, amelyek nyelvtudás nélkül keresnek különböző munkákra munkavállalókat. Felhívják a figyelmet arra is, ezek az ajánlatok sok esetben csak reklámszövegek és ha valós munkára is keresnek embereket, sokszor kedvük szerint vonnak le a munkások béréből a szállásra, ellátásra. Nyelvtudás hiányában ilyenkor tehetetlen az, aki nem beszéli a nyelvet, jogorvoslatra esélye sincsen. Az alapszintű nyelvtudás csak alacsony státuszú, átmeneti munkához elég. A világon sehol nem fogadják tárt karokkal a jó helyi nyelvtudás nélkül érkezőket.

De még a biztos kommunikáció sem garancia. Egy fiatal angliai farmra ment dolgozni, de csak 2300 forintot fizettek ki neki két heti kemény fizikai munka után. A megállapodás szerint heti 37 óra kellett volna dolgoznia, de 14 órával többet dolgozott, amit nem fizettek ki. Viszont levonták tőle az útiköltséget, majd amikor a fiú ezt szóvá tette, az egy évre kötött szerződést egyoldalúan felbontotta a foglalkoztató. A fiatalember munkanélküli volt, az édesanyja szívbetegsége és a magas kölcsönök miatt hagyta ott az egyetemet. A fiú két nyelven, angolul és németül beszél. A magyar közvetítő cég mosta kezeit. Később kiderült, a közvetítővel mások is hasonlóan pórul jártak.

Egy másik esetben a szállást egy “lepratelephez” hasonlították. Hatan laktak egy olyan helyiségben, amit egy autószervizből alakítottak ki. A kiértekező munkástól megkérdezték vitt-e elemlámpát, mert világítás nem volt a szobában. Az emberek egymás ennivalóját lopkodták, olyan éhesek voltak. Volt, aki a közeli patakból fogott pisztrángot, hogy legyen mit ennie. A munkahelyen munkaverseny volt, a kábelgyárban minden centiméter tévedésért levonás járt. A megbeszélt bérnek csak egy részét kapták meg, de a fizetés később utalása a büntetés része volt. Nyolc hét alatt 50 ember fordult meg a cégnél.

Noha valódi rabszolgamunkáról nem lehet beszélni, a XXI. századi kizsákmányolás mégis nagyon hasonlít hozzá. Elsősorban a mezőgazdasági munkában alkalmazottak legyenek körültekintőek, a gyomlálás, szüretelés, gyümölcsválogatás, csomagolás kifejezetten ebbe a körbe tartozik. Érdemes egyes vendéglátó ipari alkalmazottaknak is gyanakodni, a zöldségpucolókat, a fekete mosogatókat is szívesen dolgoztatják feketén. A lányokat gyakran prostitúcióra kényszerítik.

A rabszolgamunkát végzők valójában nem munkavállalók, hanem éhbérért dolgoztatott bérmunkások: nem jogosultak biztosításra és betegellátásra, a bérük sem annyi, mint amennyi ígértek nekik. A legrosszabb esetben szó szerint fogságba esnek: elveszik az útlevelüket, zsarolják, bezárják, vagy megverik őket. Az ilyen körülmények között dolgozók leggyakrabban olyanok közül kerülnek ki, akik nem rendelkeznek megfelelő nyelvtudással és iskolai képzettséggel. Gyakran előfordul, hogy a Magyarországon hosszabb ideje munkanélküli, elkeseredett fiatalok az első lehetőséget megragadják, és különösebb felkészültség nélkül írnak alá külföldre szóló munkaszerződéseket. Az ilyen esetek közül sok végződik azzal, hogy az alkalmazottól elveszik az úti okmányait, és családjától, ismerőseitől elszigetelve fizetés nélkül vagy éhbérért dolgoztatják.

A felmérések szerint az átmeneti szerződéssel, vagy anélkül dolgozók 15 százalékának van diplomája, 40 százalékuk viszont csak nyolc általánost végzett.

(KülföldiMunka)

Intő jelek 

  • Illegális munka: Pénzbüntetéssel, kitiltással, évekre szóló beutazási tilalommal, sőt elzárással büntethetik.
  • Nyelvismeret hiánya: Szinte nincs arra példa, hogy valaki nyelvtudás nélkül érvényesüljön, boldoguljon.
  • Álhirdetések: Jellemzője, hogy nem követelnek nyelvtudást, de magas fizetést, és plusz juttatásokat ajánlanak. Nem tanácsos apróhirdetések útján állást keresni.