Hand flinging ballot paper into ballot box

Szinte minden bevándorló szavazna Németországban

A több mint 3 milliós török származású németországi közösség 90 százaléka várhatóan elmegy szavazni a szeptemberi parlamenti választáson. A török bevándorlók egykori hagyományos baloldali kötődése egyre gyengül.

A CDU/CSU a 2002-es országos parlamenti választáson a parlamenti erőviszonyokat a legnagyobb mértékben meghatározó listás szavazatokat tekintve alig 6 ezer vokssal maradt el a nyertes szociáldemokratáktól (SPD), akik így folytathatták a koalíciós kormányzást a Zöldekkel. A vereség után a CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer alapítvány egy elemzése arra a megállapításra jutott, hogy nyerhettek volna a konzervatívok, ha népszerűbbek lettek volna a bevándorlók  körében.

Egy Berlinben bemutatott felmérés szerint a CDU/CSU megítélése időközben jelentősen javult a legnagyobb migráns hátterű csoport, a török származásúak körében, az SPD és a Zöldek népszerűsége pedig nagymértékben csökkent. Különösen a fiatalokra jellemző a nyitottság a konzervatívok felé a Futureorg intézet felmérése szerint.

Nyugat-Németország a II. világháború nyomán kialakult munkaerőhiány enyhítése végett toborzott vendégmunkásokat külföldön. A legtöbben Törökországból érkeztek, de százezres nagyságrendben vándoroltak be például az egykori Jugoszláviából és Olaszország kevésbé fejlett déli térségéből. A migránsok klasszikus nagyvárosi ipari munkás életmódot folytattak, “alapból baloldaliak voltak” – fogalmazott Süleyman Bag, a kutatást megrendelő DTJ-Online német nyelvű török hírportál főszerkesztője.

Az újabb generációk – a második, harmadik, és a felnövekvő negyedik nemzedék – viszont már egyáltalán nem ennyire homogén. Sokan vannak például vállalkozók és értelmiségiek, így a hagyományos baloldali kötődés is lazult, ami várhatóan a szeptemberi országos parlamenti választáson minden eddiginél erősebben mutatkozik meg – tette hozzá.

A török származású közösségre koncentráló vizsgálat szerint továbbra is a szociáldemokraták és a Zöldek a legnépszerűbbek, de a legutóbbi, 2009-es választáshoz képest előretörtek a konzervatívok és a liberálisok. 2009-ben a török származású választók 50,2 százaléka az SPD-re szavazott, míg az idén szeptemberben ez az arány 42,9 százalék lehet. A Zöldek 31 százalék helyett 21,6 százalékra számíthatnak. A CDU/CSU a 2009-ben mért 11,4 százalékról várhatóan 20,3 százalékra jön föl, míg a liberális FDP támogatottsága 1,9 százalékról 3,1 százalékra emelkedik.

A változásért a pártok is sokat tettek. Az SPD mindenekelőtt Thilo Sarrazin botrányával riasztotta el a törököket – emelték ki a kutatók. Sarrazin 2010 nyarán megjelent könyvében azt fejtegette, hogy a muzulmán bevándorlók értelmi képességei elmaradnak a németekéitől, és nemhogy nem tudnak, de nem is akarnak beilleszkedni a német társadalomba.

A kutatás másik fő megállapítása, hogy a törökök a többségi társadalomhoz képest jóval aktívabbak. A választásra jogosultak 90,2 százaléka biztosra ígéri a részvételét a választáson, míg az országos átlag 60 százalék körül van.

(MTI)