Nem lassul a kivándorlás

Még ma is csak becsülni lehet, hány magyar próbál külföldön szerencsét. a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fiatalabbak közül 335 ezren dolgoznak más országban, de az intézet sem tudja megmondani a pontos számot. Korábban 500 ezer kivándorlóról beszéltek, ám sok szakértő szerint ez a szám is igen alábecsült. A kivándorlási kedv látszólag nem csökken.

Nincs pontos adat arról, hogy hány magyar munkavállaló dolgozik külföldön. Több intézet készített már felmérést, ám a kutatók más-más szempontok alapján próbálnak választ adni a kérdésre.

A Központi Statisztikai Hivatal például egy új típusú becslést készített nemrég. A kutatók azt vizsgálták, hogy az állandó lakhellyel rendelkező 18-49 éves magyar állampolgárok milyen arányban és számban tartózkodnak külföldön. A mintavétellel készült felmérés alapján úgy becsülték, a vizsgált korosztály 7,4 százaléka tartózkodik külföldön.

Mivel 2012 januárjában a 18-49 évesek 4 millió 529 ezren voltak, így számításaik szerint közülük 335 ezre tartózkodnak tartósan más országban. Az is kiderült, hogy a férfiak valamivel többen vannak, 51,4 százalékuk utazott el, és elsősorban a közép-magyarországi régióban, illetve a nagyobb városokban élők döntenek úgy, hogy külföldön próbálnak szerencsét.

A kutatók megjegyezték, hogy bár az általuk vizsgált korcsoportra jellemző leginkább az elvándorlás, azt nem tudják, hogy a fiatalabbak, illetve az idősebben milyen arányban laknak életvitelszerűen külföldön. Egyelőre nincs pontos adat az elvándorlók iskolai végzettségéről, az elvándorlás okáról, és a hazaköltözés szándékáról.

Vannak elemzők, akik szerint nincs ok az aggodalomra. Az elvándorlás aránya most került a normális szintre, a magyarok ugyanis eddig túlzottan röghöz kötöttek voltak. Most szinte a nulláról emelkedett a jelenlegi szintre a külföldön szerencsét próbálók száma, kizárólag ezért tűnik ilyen drasztikusnak. Mások nem ennyire derülátók. Korábban Matolcsy György még gazdasági miniszterként beszélt arról, hogy legalább 500 ezren hagyták el az országot, ám sok elemző még ezt a számot is alábecsültnek tartotta.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a közeljövőben hogyan változnak a migrációt motiváló tényezők, miként alakulnak a hazai gazdasági mutatók, a politikai helyzet, és mindez mennyiben befolyásolja a magyarországi migrációt egy tartósan elvándorló pályára. Ám az előjelek kedvezőtlenek, a jelenlegi elvándorlást motiváló tényezők változatlansága néhány év távlatában a magas és állandósuló migráció lehetőségét vetítik előre.

Ha ez így lesz, akkor az kedvezőtlen lehet a hazai munkaerő-piaci és gazdasági környezetre,  az elvándorlók szakmai és korosztályi szerkezetére, kvalifikáltságára. A migráció időtartamának megnövekedése komoly zavarokat okozhat a hazai társadalomban és a munkaerőpiacon. Ami biztosan látszik, nem az alacsony képzettséggel rendelkezők maradnak kint tartósan, hanem a tanult, több nyelvet beszélő emberek.

Sokan nem boldogulnak Magyarországon, vannak cégvezetők, akik szakmai féltékenységből nem engedik maguk közé a konkurenciának számító fiatalokat. Mások arra panaszkodnak, hogy a magyar cégeket nem az ott dolgozó szakemberek képzettségének megfelelő munkával bízzák meg a külföldi partnerek. A „komoly” megrendelések nem Magyarországra érkeznek. így gépészmérnökök, és más hasonló végzettségűek ezért döntenek például egy-egy németországi állás mellett.

(KülföldiMunka)

Ide vándorolnak a magyarok

  • Németország: 25,8 százalék
  • Nagy Britannia: 25,6 százalék
  • Ausztria: 12,7 százalék
  • Benelux államok: 5,8 százalék
  • Észak-Amerika: 8,7 százalék