Elkeserítő a magyarok anyagi helyzete

A külföldi munkavállalás lefőbb mozgatórúgója a pénz, ami nem is csoda: a magyarok anyagi helyezete a KSH legfrissebb adatai szerint lehangoló képet mutat. Az csak egy dolog, hogy sokan nyaralni nem tudnak elmenni, a lakosság harmada nem engedheti meg magának, hogy minden másidik nap hús kerüljön az asztalára. Bérek kontra megélhetés: nem csak itthon külföldön is megnéztük az árakat.

Annak, hogy már félmillió magyar vándorolt ki külföldre dolgozni szinte kizárólag egyetlen oka van: kint sokkal több pénzt keresnek, jobban boldolgulnak, mint itthon. Magyarországon a minimálbérből nem, pontosabban csak nagyon nehezen, nélkülözve lehet megélni, a magyarok által legkedveltebb országokban még spórolni is lehet belőle. Tény ugyanakkor, hogy például Angliában nagyon magas a megélhetési költség, a lakhatás és a közlekedés jelentősen leapasztja a pénztárcát.

Siralmas a magyar helyzet

A lakásfenntartás költségei jelentik a családoknak a legnagyobb kiadást Magyarországon. A hivatalos adatok szerint, a Központi Statisztikai Hivatal felmérése alapján a háztartások csaknem egyhatoda nem tudta megfelelően fűteni lakását, aminek oka az alacsony jövedelem. Lakbérhátralékot a gyermeküket egyedül nevelő szülők csaknem fele halmozott fel, a közös költséggel 11 százalékuk maradt el. A közüzemidíj-tartozás is jellemző.

A lakásfenntartás mellett jelentős kiadást jelentenek az élelmiszerre fordított összegek. 2012-ben Magyarországon a lakosság csaknem harmada nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst fogyasszon. A lakosság saját anyagi helyzetét nem csak az alapján minősíti, hogy az alapvető szükségleteit, az étkezést vagy a lakhatást ki tudja-e fizetni, az is fontos szempont számukra, hogy anyagi lehetőségeik lehetővé teszik-e a testi-lelki feltöltődéshez szükséges programokon való részvételt.

Az országban élők kétharmada pénzhiány miatt még egy egyhetes nyaralást sem tud kifizetni. A probléma nemcsak a munkanélkülieket sújtja, a nyaralás költségeit az aktív háztartásokban élők 62 százaléka sem tudta jövedelméből kigazdálkodni. A háztartások többségének megtakarítási nehézségeire utal, hogy egy váratlan, nagyobb összegű, 50 ezer forintos kiadást 73 százalékuk nem tud saját erőből megfizetni.

A magyarországi lakások 70 százaléka energetikai szempontból elavult. Lakáshitel tartozások miatt 2012 végéig 13 600 lakás kényszerértékesítése történt meg. A villamos energia-szolgáltatásból 37 ezer családot, a gázszolgáltatásból több mint 100 ezer családot zártak ki. A legtöbben a munkanélküliségtől félnek, okkal. A nettó átlagkereset alacsony, átlagosan nettó 149 ezer 400 forintot visznek haza a dolgozók. A minimálbér összeges sokkal alacsonyabb, a bruttó 98 ezer forintból is csak 64 ezer forint kerül a dolgozók zsebébe.

Londonban 12 ezres órabér az átlag

A magyarok egyik legkedveltebb célpontja Nagy Britannia, Londonban egyes becslések szerint már 150-300 ezer magyar él. Az Egyesült Királyságban dolgozók többségének joga van legalább az országos minimálbérre, ez 20 éves kor felett óránként 6,08 font. Londonban az átlagfizetés óránként majdnem 34 font,12 ezer forint, Birminghamban és Manchesterben 26 font, vagyis 9256 forint.

A magasabb átlagfizetéseket azért árnyalja, hogy a megélhetési költségek is igen magasak, főleg a fővárosban, annak is a közepén. Drága országnak számít az unión belül, Londonban kell a legtöbbet költeni. Az egyik legnagyobb kiadás a lakás bérlésének a költsége és a tömegközlekedés is nagyon drága. Az élelmiszer, a kozmetikumok és az elektronikai cikkek az itthonival szinte azonos áron vannak. Nagyon drága a szórakozás, és például a fodrász.

De a bérek sokkal magasabbak, és míg Magyarországon a minimálbérből nem lehet megélni, kint egy közepes életszínvonalat tartva még félre is lehet tenni.

Négy-hatszoros fizetések Németországban

Németország az itthoni keresetek 4-6 szorosát kereshetik meg a munkavállalók, de kizárólag a nyelvet ismerő, képzett jelentkezőknek van esélyük a legális, jól fizető állásra. Erre az országra is igaz, hogy a nagyvárosokban sokkal mélyebben kell a zsebbe nyúlni, mint vidéken. A lakhatás költségei elviselhetők, egy kisebb városban lévő kis ház bérlése akár kevesebbe kerülhet, mint egy nagyvárosban egy lakás. Viszonylag olcsó az ennivaló, és a ruházkodás is elviselhető. A turisztikai és vendéglátóiparban a legalacsonyabb bérsávba eső munkavállalók havi 1900, a legjobban keresők 4300 eurót keresnek (555 ezer, illetve 1,3 millió forint).

Németországban magas az életszínvonal, például Norvégiával és Svájccal van csaknem azonos szinten. Ugyanakkor nehéz elsőre jó fizetést találni. Egy kint élő blogjában arról olvasni, hogy ha két szobás 50 négyzetméterese lakást 500-550 euróért (150-165 ezer forint) lehet kivenni Münchenben. Ehhez jön még a közös költség, és a fogyasztási díjak, ami további 200-300 euróval (60-90 ezer forint)emeli a költséget. Vagyis 800 euró (240 ezer forint) jön ki a lakás, ami e felett megmaradt abból kell megélni, és spórlni.

Persze ennél kisebb és olcsóbb lakások is vannak. Egy férfi általában 100 eurót (30 ezer forint) költ magára, a nők – mivel nekik az egészségügyi termékeket is meg kell venniük, és a fodrász is drágább -, általában 120 eurót (36 ezer forint) szánnak magukra. Az átlagfizetés 1200-1600 euró (360 – 480 ezer forint) körül mozog.

Ausztria drágul

Ausztriában az élelmiszerek, és a mindennapi élethez szükséges termékek ára jelentősen drágul, erről nemrég az osztrák tévé számolt be. A vizsgálatba a negyven legfontosabb élelmiszer- és tisztálkodási termék árát elemezték, öt bécsi szupermarket és diszkont áruház kínálatát elemezték. Egyes alapvető élelmiszerek pedig riasztó mértékben lettek drágábbak, például a burgonyáért idén 74,4 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly, a vaj 25 százalékkal drágult.

A fizetés azért ilyen mértékben nem nő, a minimálbér bruttó 1200-1300 euró (360-390 ezer forint), ez nem adózik, de nyugdíjjárulékot és egészségügyi hozzájárulást fizetni kell. Így 1000 euró (300 000 forint) körül marad havonta, de 13. és 14. havi juttatást is kapnak a dolgozók. A 13. havi fizetést általában a júniusi fizetéssel utalják, vagyis a nyaralást, regenerálódást segítik vele a munkaadók. A 14. havit pedig a novemberi bérrel kapják meg a dolgozók.

(KülföldiMunka)

Hozzávetőleges árak

Ausztria:

  • Szállás: 2 szobás külvárosi lakás 350 euró (102 200 forint)
  • Utazás: a havibérlet 45 euró (13 140 forint)
  • Bevásárlás: 300 euró (117 600 forint)
  •             Sertéshús: 9 euró/ kg (2700 forint)
  •             Tej : 1 euró/ liter (300 forint)
  •             Tojás: 2 euró/12 db (600 forint)
  •             Cukor 1,40 euró / kg (420 forint)
  •             Kenyér: 3 euró/ kg (900 forint)
  • Mobiltelefon, ruha, szórakozás: 110 euró (32 120 forint)

 

Nagy Britannia:

  • Szállás: egyszemélyes szoba 350-400 font (119 350 -136 400 forint)
  • Utazás: 100 font (34 100 forint)
  • Bevásárlás: 150 font (51150 forint)
  •             Tojás: 2,14 font/12 db (766 forint)
  •             Kenyér: 4 font/kg (1432 forint)
  •             Tej 2 font/liter (716 forint)
  •             Krumpli: 1,30/kiló (465 forint)
  • Mobiltelefon, ruha, szórakozás: 100 font (34 100 forint)

 

Németország:

  • Szállás: külváros, kétszobás lakás 350 euró (102 200 forint)
  • Utazás: havi bérlet 77 vagy 95 euró (22 484 vagy 27740 forint)
  • Bevásárlás: 300 euró (117 600 forint)
  •             Tojás: 2,07 euró/12 db (810 forint)
  •             Kenyér: 3 euró/kg (900 forint)
  •             Tej: 1 euró/liter (300 forint)
  •             Krumpli: 1 euró/kg (300 forint)
  • Mobiltelefon, ruha, szórakozás: 200 euró (58 400 forint)