Tényleg utálnak minket Nyugat-Európában?

Egyre ellenségesebbek a nyugat-európai országok lakói a Kelet-Európából érkező bevándorlókkal, a legtöbben ugyanis attól tartanak a külföldiek nem dolgozni akarnak, csak a bőséges szociális juttatásokhoz akarnak hozzáférni. Bár a félelmek a legtöbbször alaptalanok, kérdés, hogy az egyre éleződő feszültség miatt felvetik-e az unióban a szabad munkaerőáramlás korlátozását.

Ellenségesség jellemzi az EU legnagyobb tagállamainak lakóit az uniós társországokból érkező munkavállalókkal szemben – ez derült ki Financial Times megbízásából elkészített nemzetközi felmérésből. A britek 83 százaléka, a németek 73 százaléka, a franciák 72 százaléka támogatná a külföldi EU-munkavállalók által igénybe vehető szociális ellátások tagállami szintű korlátozását.

Az is kiderült, a többség döntési hatásköröket venne vissza Brüsszeltől, sőt, a lap szerint az EU-vezetői attól tartanak, hogy a felmérésben tükröződő frusztrációt a választók a jövő évi európai parlamenti választásokon “vezetik majd le”, és nagy számú mandátumot adnak bevándorlás-ellenes “peremvidéki pártoknak”, olyanoknak, amelyek az EU puszta létét is ellenzik.

A válság élezi a feszültségeket

Az ellenséges hangulat kialakulása a gazdasági válság elhúzódása miatt szinte borítékolható volt: nincs olyan ország, ahol a munkaerőpiacra ne negatívan hatott volna a recesszió. Sokan elvesztették a munkahelyüket még ott is, ahol korábban nem volt jellemző a munkanélküliség. Eközben a szegényebb, fejletlenebb országokból a nyomor és a tartós munkanélküliség elől a gazdagabb államok felé vették az irányt a reményt vesztett állást keresők, csakhogy a célországokban sem megy már olyan jól, mint régen. A társadalmi feszültségek éleződnek.

A nyugati országok szemében az is szálka, hogy az uniós szabályok miatt egy adott ország adófizetőinek pénzéből működtetett szociális háló azokat is megvédi, akik korábban semmit nem tettek azért, hogy ez a rendszer kiépüljön. Vitathatatlan, hogy sokan csak a magas munkanélküli segélyért és családtámogatásért utaztak egy-egy fejlett országba – még akkor is, ha a legtöbben persze valóban munkát vállalni utaztak.

Alapjogokat feszegetnek

A kialakult helyzeten azonban nem könnyű változtatni és nem is biztos, hogy ez mindenkinek az érdeke. Az egyenlőség egy fontos eleme az Európai Uniónak: egy tagállam állampolgára egy másik tagállamban is szabadon, az ott érvényes munkavállalói feltételek mellett vállalhat munkát. Az unióban négy szabadságelv érvényesül, az áru és a tőke, valamint a szolgáltatás és a munkaerő korlátlan mozgása. Ezek bármelyikének megváltoztatása az unió alapértékeinek teljes újragondolását jelentené.

A britek a legdühösebbek

A legnagyobb ellenségeskedés egyébként most Nagy-Britanniában érezhető. Az elmúlt kilenc évben csaknem egymillió kelet-európai vándorolt hozzájuk, amire nem volt felkészülve a munkaerő-piac, a lakáshelyzet, az oktatási rendszer és a közlekedés sem, sőt a politikai erőviszonyok is elbillentek. Ám az igazi fordulat mégis a gazdasági világválság idejére tehető, akkor csaknem kétmillió brit vesztette el az állását. Annak ellenére, hogy akkor is sok volt az üres álláshely, spontán kezdődött sztrájkok után szervezetten tiltakoztak a brit szakszervezetek a bevándorlók ellen, és a politikában is indulatokat váltott ki ez a helyzet.

Németországban ugyanakkor továbbra is szívesen látják a bevándorlókat, akik a gazdasági növekedés motorjai. Furcsak ellentmondás, hogy míg több országban féltik a külföldiektől a szociális juttatásokat, az olyan, egyre öregedő társadalmakban, mint a német is, éppen a fiatal külföldiek munkája révén lesz hosszú fenntartható a rendszer, hiszen a nyugdíjak kifizetéséhez szükséges pénzt csak a dolgozók adójából és járulékából tudja fedezni az állam. Nem véletlen, hogy Németországban több millió bevándorlót várnak a következő években, és beilleszkedésüket különböző programokkal is segítik.

Ettől függetlenül Angela Merkel német kancellár is beszélt már arról, hogy az országba érkező bevándorlóknak is tenniük kell a beilleszkedésért, meg kell tanulniuk németül. Ugyanakkor azt is mondta, Németországnak igenis szüksége van a szakképzett dolgozókra még akkor is, ha a németek egyharmada úgy gondolja, az országot lerohanták a jóléti juttatásokra vágyakozó külföldiek.

A magyarokról egyébként viszonylag jó véleménnyel vannak külföldön, a legnagyobb aggodalmat a nyugat-európai országokban a bolgár és a román munkaerőpiac várható megnyitása okozza.

(KülföldiMunka)

 [notification type=”error”]Az alapelven nehéz változtatni

A munkavállalók szabad mozgása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. cikkében rögzített uniós alapelv. Az uniós polgároknak joguk van más uniós tagállamban állást keresni, ott munkavállalási engedély nélkül munkát vállalni, munkavállalás céljából az adott tagállamban tartózkodni, a munkaviszony megszűnése után is ott maradni, az adott ország állampolgáraival megegyező bánásmódban részesülni az álláshoz jutás, a munkafeltételek és minden egyéb szociális- és adókedvezmény tekintetében.[/notification]