Egy jó külföldi állással megalapozható a jövő

Néhány év alatt stabil egzisztenciát, de az életkezdéshez mindenképpen kellő anyagi forrást biztosíthat egy jó külföldi munka. A külföldi tapasztalatszerzés azonban nem alternatívája a tanulásnak: a fiatalok többsége ma is úgy gondolja, tanulni kell azért, hogy később jobb munkákat kapjanak, könnyebb életet éljenek. Persze van, aki az anyagi nehézségek elől megy külföldre, és aki egyszer kint volt, könnyen megszokja a magasabb életszínvonalat.

A fiatalok közül az érettségi, vagy szakmunkásvizsga után azok döntenek a külföldi munka mellett, akik nem is akartak továbbtanulni vagy nem vettek fel az egyetemre és a főiskolásra. Az nem jellemző, hogy egy fiatal diplomát szeretne szerezni, de inkább a külföldi munka mellett dönt. Ez leginkább akkor fordul elő, amikor a család kivándorol, vagy a fiatal a szüleinek szeretne anyagilag segíteni. Akárhogy is van, sokan szeretne bele kint az önálló életbe, és ennyi idő alatt az egzisztenciájukat is megalapozzák. Ők emiatt akár a tanulásról is hajlandók lemondani.

Fogyóban a továbbtanulók

A Magyar Ifjúság kutatás eredményeiből egyébként kiderül, hogy míg 2008-ig folyamatosan emelkedett a tanulni vágyók száma, tavaly ez a folyamat megtorpant. A fiataloknak csak 43 százaléka vett részt valamilyen képzésen, tanfolyamon. A 15-19 évesek 88 százaléka tanul, a 20-24 éveseknél ez az arány már csak 38 százalék, a 25-29 évesek közül pedig csupán minden tízedik vesz részt valamilyen oktatásban.

A leggyakrabban a szakmunkás végzettségűek élték meg a munkanélküliséget, mindössze 51 százalékuk mondta, hogy még soha sem volt állás nélkül. A munkaerőpiacon aktív fiatalok között a jelenleg munkakeresők aránya 14 százalék, a 19-24 éves korosztályban vannak a legtöbben azok, akik nem tanulnak, de munkát sem találnak.

A továbbtanulásra való szándék nem pusztán önszorgalom, a fiatalok 61 százaléka azért szeretné képezni magát, hogy minél jobban fizető álláshoz jusson, további 31 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy megfelelő végzettség nélkül nincs esélye normális életre. A megkérdezett fiatalok 59 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet, amely erős összefüggést mutat az iskolai végzettséggel.

Egyre többen mennének külföldre

Szinte minden második fiatal tervezi, hogy valamikor külföldön munkát vállal, a korosztály 10 százaléka a külföldön való tanulás lehetőségével is foglalkozik. Mióta teljesen megnyílt az uniós munkaerőpiac a magyar munkavállalók számára, egyre többen kedvet kapnak ahhoz, és alternatívát látnak abban, hogy az ország határain kívül keressenek munkát. De azok, akik tanulnak, inkább a diploma, vagy képzettség megszerzésére fókuszálnak.

A fiatalok körében is népszerű Ausztria és Németország, a már korábban külföldön dolgozó fiatalok több, mint fele is német nyelvterületen helyezkedett el. A megkérdezett fiatalok mindössze egyharmada ragaszkodik ahhoz, hogy kizárólag Magyarországon éljen. Az esetek többségében nem letelepedési szándékú kivándorlásról van szó, a fiatalok mindössze 12 százaléka tudja elképzelni azt, hogy végleg elhagyja az országot.

A már külföldön szerencsét próbáló fiatalok valamivel több, mint egy évet tartózkodtak kint, az életkor növekedésével nő a külföldön munkát vállalók és a kint töltött hónapok száma is. A megélhetés a diplomások körében is igen fontos, azonban legtöbben a szakmunkásképzőt végzettek körében említették azt, hogy a jobb fizetés reményében egy időre kiköltöznének. A nyelvtanulás, a tapasztalatszerzés és a karrier lehetősége legnagyobb mértékben a 15-19 éveseknél és a diplomával rendelkezőknél jön számításba, továbbá a kihívásokat is leginkább ez a két csoport keresi.

(KülföldiMunka)

 A fiatalok legfőbb problémái:

  • kilátástalan, bizonytalan jövő
  • munkanélküliség, elhelyezkedési nehézségek
  • létbizonytalanság
  • család válsága, hiánya
  • lakásprobléma