Részarányosan is jár a 13. havi fizetés

Részarányosan is jár a 13. és 14. havi fizetés

Nem csak a magyar, de európai viszonyok között is egyedülálló, hogy Ausztriában minden törvényesen dolgozónak plusz két havi fizetés jár egy évben, 13. és 14. havi bért is kapnak az alkalmazottak. A nyári szabadságok idején, és karácsony előtt kifizetett pénzt részarányosan azok is megkapják, akik szezonális munkára szerződtek, vagy felmondtak a munkahelyükön. Aki feketén dolgozik, lemondhat róla.

Talán a világon a leginkább bőkezű juttatási rendszer működik Ausztriában, ahol 13. 14. havi fizetés is jár minden törvényesen dolgozó munkavállalónak, köztük a külföldieknek, így a magyaroknak is. A plusz kéthavi fizetést ráadásul évi két részletben fizetik ki.

Akkor lesz rá valaki jogosult, ha legalább három hónapig bejelentett osztrák munkaviszonya van. Egyhavi pluszpénzt nyáron, egyet pedig karácsony előtt kapnak meg a dolgozók.

A 13. és 14. havi fizetésről nem az osztrák munkajog törvény rendelkezik, sokkal inkább egy régi szokásról van szó. A kollektív szerződések nagy része tartalmazza az erre vonatkozó rendelkezéseket, de aki olyan munkaadónál dolgozik, akire a kollektív, szakmákra vonatkozó szerződés nem érvényes, vagy más miatt maradna ki a pluszjuttatásból, az a saját munkaszerződésében foglalhatja belel a kifizetésről szóló mondatot, ha ezt a munkáltató is vállalja.

Általában a 13. havi fizetést a júniusi fizetéssel, a 14. havi fizetést a novemberi fizetéssel szokás kifizetni.

Mivel ez főleg a szezonálisan dolgozó cégeknél likviditásproblémát okozhat, gyakran előfordulnak olyan egyezmények is, hogy a két havi plusz juttatást négy részre osztják, és negyedévenként fizetik ki részarányosan.

A 13. és a 14. havi pénz csökkentett adókulcs és társadalombiztosítási járulék alá esik, így nettója több mint a rendes fizetésé. Akik nem egy egész évet dolgoznak végig, azok is számíthatnak a pénz részarányos kifizetésére. Felmondás esetén is ez a szabály érvényes, a munkaadónak részarányosan ki kell kifizetnie a fennmaradó részt.

Ausztriában egyébként munkát vállalni lehet teljes állásban is, és részállasban is. A legtöbb kollektív szerződés 38,5 órás munkahetet ír elő, a törvény szerint (kollektív szerződés hiányában) heti 40 óra a normális munkaidő. A túlórákra külön szabályok érvényesek. A munkavállalónak általában évente 25 nap fizetett szabadság jár.

Ám ott is vannak trükköző munkaadók, sok helyen tizenöt, húsz órára jelentik be az alkalmazottakat, de negyvenet várnak el tőle.

A juttatásokat lecsökkentik, sokan azt sem tudják, mi járna nekik a törvény, vagy a kollektív szerződés szerint. A legtöbb munkaadó nyolc órára jelenti be az alkalmazottját, a túlóráért járó összeget – jó esetben – zsebből zsebbe fizeti.

Hamarosan indul a téli szezon, ami március végéig, április közepéig tart. Jellemzően 6 napos a munkahét, papíron napi 8-9 óra, néha ennél több. A 13. és a 14. havi bér azonban ebben az esetben is jár, szóval, aki ilyen munkákban gondolkodik, ezzel a pénzzel is nyugodtan számolhat.

 



  • Szezonális szerződésben 6 napos munkahétre szobalánynak 48 órás munkahét, de a valóságban + 1 órát ott kell lenni, konyhásoknak 52 órás munkahét és 60 órát bent kell lenni. Ez így szabályos?

  • Margit

    Nem szabályos, de senki nem mer fellépni ellene, mert félti az állását… 🙁 Minket is kihasználnak piszkosul, de csak összefogva tudnánk kicsikarni, hogy a túlórákat kifizessék, azonban a legtöbb munkatársunk fél a főnöktől, a kirúgástól!