“Nincs bizonyíték segélyturizmusra”

Helyes és megőrzendő az az elv, hogy az Európai Unióban biztosítani kell a munkaerő szabad áramlásának lehetőségét, de a politikusoknak igazuk van, amikor a tömeges migráció korában újra akarják gondolni országaik szociális ellátórendszereit – állapította meg a Financial Times, amely két írás erejéig is foglalkozott David Cameron brit kormányfőnek az EU-n belüli szabad mozgás korlátozására vonatkozó javaslatával.

A “Nagy-Britannia és Brüsszel összecsap a migráció miatt” című cikkben a tekintélyes brit gazdasági lap emlékeztetett, hogy Brüsszelben és Londonban is bírálták a brit kormányfőt. Brüsszel szerint a javaslat kellemetlen képet fest az Egyesült Királyságról, otthoni ellenzéke, a Munkáspárt pánikreakciónak nevezte Cameron felvetését, saját pártjának keményvonalasai viszont túl gyengének tartják.

“Ha Nagy-Britannia ki szeretne lépni az egységes piacból, tessék szólni. Ha viszont bent marad, akkor a szabad mozgás rá is vonatkozik” – idézte a lap Brüsszelből a javaslatokkal szemben legélesebb bírálatot megfogalmazó uniós biztost, Viviane Redinget.

A lap szerint ugyanakkor Cameron joggal gondolhatja, hogy nem az árral szemben próbál úszni Európában, miután Berlin és Párizs is arra készül, hogy szigorítsa a bevándorlók szociális juttatásokhoz való jogát. Ráadásul a bevándorlásellenes és euroszkeptikus brit Függetlenségi Párt fenyegetése mellett a konzervatív kormányfő valószínűleg nem is bánná, ha látványosan tengelyt akaszthatna az “eurokratákkal” – jegyzi meg a lap.

Véleménycikkében a lap azt írja, hogy a bizonyítékok azt mutatják, a bevándorlás hasznára vált az országnak az utóbbi két évtizedben.

A bevándorlás mindaddig “nem sok vizet zavart”, amíg az EU gazdag országok klubja volt, a 2004-es bővítés után került a kérdés ismét napirendre, miután kevesebb mint 10 év alatt nagyjából egymillió munkavállaló érkezett az országba. Közülük elenyésző azok aránya, akik pár hónapon belül munkanélküli segélyt kérnek, ezért Cameron javaslata, hogy ezt minimum 3 hónapos brit munkaviszonyhoz kössék, keveseket érint majd.

Nagyobb aggodalomra ad okot a lap szerint, hogy Cameron semmivel sem magyarázza meg, miért tartja “monumentális hibának”, hogy a 2004-es EU-bővítéskor az akkori brit kormány nem vezetett be átmeneti korlátozásokat, rámutatva, hogy a külföldről érkezők olyan állásokat töltöttek be, amelyekre nem volt megfelelő brit jelentkező, vagy britek egyáltalán nem is vállalkoztak a munkára, mint például a gyümölcsszedés.

“Nincs bizonyíték a nagy léptékű segélyturizmusra sem” – mutatott rá a lap, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU-ból érkező dolgozók többnyire fiatalok és kevésbé vesznek igénybe állami egészségügyi szolgáltatásokat, valamint 1995 és 2011 között 8,8 milliárd fonttal (jelenleg nagyjából 3160 milliárd forint) többet fizettek be a brit államkasszába, mint amennyit kivettek belőle.

(MTI)