Megállíthatatlan a kivándorlás

Míg itthon számháború zajlik a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok miatt, addig szép lassan egyre többen mennek külföldre dolgozni, vagy ha még nem is indultak el, már tervezgetik. Az ötven év alatti magyar munkavállalók közül minden tízedik tartósan külföldön vállal munkát, és a magyar fiatalok egyre nagyobb része is az országhatáron túl dolgozik. Becslések szerint ma már mintegy 300 ezren az Egyesült Királyságban, 100 ezren Németországban, 50 ezren Ausztriában dolgoznak.

Itthon folyamatos számháború zajlik a foglalkoztatottsági adatokról. Az egyik oldal szerint már régen nem dolgozott annyi magyar, mint most, a másik vélemény szerint ez az állítás kizárólag a kozmetikázott adatoknak köszönhető.

Így készül a statiksztika

A hazai mérést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végzi. A mintavételes adatfelvételben körülbelül 60 ezer embert keresnek meg negyedévente. Egy-egy csoport másfél évig marad a mintában, ez idő alatt hatszor kérdezik meg őket a gazdasági aktivitásról. Azt tekintik munkanélkülinek, aki a kikérdezés hetében egyetlen órát sem dolgozott, de a beszélgetést megelőző négy hétben keresett munkát, akárcsak kérdezősködés, illetve hirdetések böngészése útján.

Van még egy feltétele a munkanélküli státusznak, az, hogy a megkérdezett két héten belül munkába tudjon állni, illetve jövőbeli munkáltatójával megegyezett abban, hogy 90 napon belül kezd. Nem tartoznak ebbe a körbe a munkanélküliség elől külföldre menekülők.

Meghatározott feltételei vannak a foglalkoztatotti minősítésnek is. Ide számítják, aki akár csak egyetlen órát dolgozott, ebbe a kategóriába tartoznak a közmunkások is annak ellenére, hogy ez a foglalkoztatási forma nem a rendszeres munka, hanem a segély alternatívája. Sőt, a KSH nem tesz különbséget a magyarországi és a külföldi munkahelyen dolgozók között sem. A másik országban munkát vállalókat hazai foglalkoztatottnak számítanak, ha hozzátartozójuk elmondja róluk, hogy dolgoznak.

A KSH felmérése szerint a 18-49 éves korosztály állandó magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező, de tartósan külföldön lévő tagjainak száma mintegy 335 ezer lehet.

Az adat azokról ad számot, akik Magyarországon állandó lakcímmel rendelkeznek, tehát hivatalosan nem vándoroltak ki, csak külföldön vállaltak munkát, vagy egyéb okból tartózkodnak tartósan más országban. A kutatásban 2012 novembere és 2013 februárja között 8917 embert kerestek meg hivatalos lakcímükön a kérdezőbiztosok; a tartósan külföldön tartózkodók arányát a három hónapon keresztül haza nem térők, illetve a csak látogatásra hazaérkezők alapján határozták meg.

A vizsgált csoportból a legtöbben – 25,8 illetve, 25,6 százalék – Németországban és Nagy-Britanniában élnek.

Százezrek dolgoznak már külföldön

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint pedig mintegy 280 ezer ember tartósan, hat hónapot meghaladó időszakot dolgozik külföldön. Ez az adat szintén nem tartalmazza az országhatárokon túl szezonális munkát végzők számát.

Szintén becslések szerint ma már mintegy 300 ezren az Egyesült Királyságban, 100 ezren Németországban, 50 ezren Ausztriában dolgoznak, és körülbelül 50 ezer magyar él és dolgozik a többi uniós tagállamban.

Csak Németországban például 2011-2012-ben 29,8 százalékkal nőtt a magyar munkavállalók száma, 2008 óta pedig nagyjából 120 ezer magyar telepedett le hivatalosan német területen, így 46 százalékkal nőtt a Magyarországról Németországba érkezők száma. London pedig ma a világ ötödik legnagyobb magyar városa lehet az ott élő magyarok száma alapján. 2007 és 2010 között évente 12-15 ezer, tavaly több mint 17 ezer magyar kért hivatalos munkavégzéshez adószámot.

Ma tehát az ötven év alatti magyar munkavállalók közül minden tizedik tartósan külföldön vállal munkát, és a magyar fiatalok egyre nagyobb része is az országhatáron túl dolgozik.

Azok, akik külföldre mennek tanulni vagy dolgozni, csak a legritkább esetben térnek haza, ráadásul 2010 óta másfélszeresére nőtt a külföldön munkavállalást, illetve kivándorlást tervezők aránya is.

Pontos, biztos adatok nincsenek tehát, de az tény, az utóbbi időben korábban eddig soha nem tapasztalat mértékben mennek külföldre a munkát itthon nem találók, vagy azok, akik biztos jövőt szeretnének maguknak építeni.

(KülföldiMunka)

 

[notification type=”help”]A szülők is támogatják a külföldi munkát

Öt év alatt több mint duplájára nőtt az angliai egyetemeken tanuló magyarok száma. Ez is alátámasztja, amit vizsgálat: a szülők is szeretnék ha a gyerekük külföldön tanulna, illetve dolgozna. A Jobline Pályaorientáció-kutatásából kiderült, hogy a megkérdezettek 6 százaléka kizárólag külföldi továbbtanulásban gondolkodik gyermeke esetében, míg 22 százaléka külföldivel és belföldivel egyaránt. A továbbtanulási célországok tekintetében a legnépszerűbb az Egyesült Királyság, a külföldi tanulmányokat tervezők 39 százaléka ezt említette, amit Németország és Ausztria követi 28-28 százalékkal. Negyedik pedig az Egyesült Államok, 9 százalékkal.[/notification]