Kitiltanak-e minket Európából?

Nem várható, hogy az unió bármelyik tagállama korlátozná a szabad munkaerő áramlást. Ez még akkor is így van, ha az angolok ezt kezdeményezik. Ám a többiek, így Németország is tiltakozik ez ellen, Ausztriában pedig kifejezetten várják a képzett dolgozókat.

Az Európai Unió nem fogadna el egy olyan módosítást, amely másodosztályúként kezelné az új tagállamok polgárait – mondta  egy kelet-európai diplomata azt követően, hogy a  Financial Timesban David Cameron brit kormányfő kifejtette, miként tartanák távol a román és bolgár vendégmunkásokat, és hogy szűkítenék a szociális ellátást.

Viviane Reding igazságügyi biztos pedig azt mondta, az uniós szabályozás jó, maradnia kell, a tagállamoknak a jogsértések megelőzése érdekében kell elfogadniuk ezt. “Ha vitát nyitnánk a szabadságról, a végén semmi nem maradna belőle” – jelentette ki az uniós biztos.

Újabb százezrektől tartanak

A kérdés azért aktuális, mert mivel január elsején, hét év lejártával, megszűnnek a román és bolgár állampolgárokkal szembeni eddigi korlátozások. Nagy-Britanniának az uniós előírások miatt nincs lehetősége arra, hogy meghosszabbítsa a román és bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozást, ám a kormány szerint már így is túl sok kelet-európai dolgozik náluk. Mégsem kell tartani attól, hogy akár a briteknél, akár más uniós tagállamban korlátozás várható a külföldről érkező munkavállalókkal szemben.

Természetesen sehol nem nézik jó szemmel azokat, akik jobb szociális ellátások miatt érkeznek az országba. Ám az igazsághoz azért az is hozzá tartozik, hogy fizetés nélkül nem igazán lehet albérletet fizetni, rendszeres jövedelem nélkül nem lehet megélni a nyugati országokban.

A németek ellenzik a szigorítást

Angela Merkel német kancellár is hasonlóan érvelt, azt mondta, megbukott a multikulturális társadalom, az országba érkező bevándorlóknak meg kell tanulniuk németül, és többet kell tenniük a beilleszkedésért. Ugyanakkor azt is mondta, Németországnak igenis szüksége van a szakképzett dolgozókra még akkor is, ha a németek egyharmada úgy gondolja, az országot lerohanták a jóléti juttatásokra vágyakozó külföldiek.

Ez a mondta kifejezetten arra utal, hogy a közvélekedésben ott is megjelent az idegengyűlölet, de az, hogy a politika nem erősít rá erre a hangulatra, mindenképpen biztató. És talán ennek köszönhető az is, hogy egyre több magyar megy Németországba, jól érzik magukat, és jól keresnek. Azok, akik beilleszkedtek, az ellenségeskedést sem érzékelik.

Az osztrákok is nyitottak

Ausztriában is hasonló hangulat van, mint a németeknél, de ott azt mondják a politikusok, az új, külföldi munkavállalók nem szorítottak ki másokat. Németországban és Ausztriában egyébként minden szakmában van kereslet a munkaerőre. Az egyes gazdasági ágazatokban tapasztalt szakemberhiány még nem enyhült Ausztriában, ezért egyes ágazatokban, főleg az iparban és a számítástechnikában a román, bolgár munkavállalók előtti nyitást szorgalmazzák. Sőt az EU-n kívülről is könnyítenék a munkavállalást. Közismert, hogy a magyarokat a szezonális munkákra kifejezetten várják, ma már talán nehezen is elképzelhető, mi lenne az osztrák síparadicsomokban a magyar felszolgálók, konyhai kisegítők, szakácsok nélkül.

Az, hogy valaki Németországba vagy Ausztriába akar menni, jelentősen befolyásolhatja a család életét is. Ugyanis míg az osztrákoktól már csak a távolság miatt is könnyebben haza lehet jönni, vagy a hozzátartozók is kiutazhatnak, vagyis nem feltétlenül együtt mennek ki az emberek. Németországba viszont általában együtt költözik a család, így hosszabb távra tervezik a kiköltözést a munkavállalók.

(KülföldiMunka)