Na, itt ne dolgozz, ha jót akarsz magadnak!

Noha nem túl elegáns egy országról ilyet kijelenteni, Japánban dolgozni csak az igazán elhivatottaknak ajánlott. Egészen más a kinti mentalitás, mint Európában: az élet szinte csak a munkáról szól. A férfiak alig találkoznak a családjukkal, a nők pedig miután férjhez mentek, nem kívánatos személyekké válnak a munkaerőpiacon, hiszen bármikor gyereket szülhetnek. Tokió a világ legdrágább városa, mondjuk az átlagkereset is csaknem egymillió forint.

Közismert tény, hogy a japánok rengeteget dolgoznak, de hogy pontosan mennyire sokat, azt kevesebben tudják. Egy viszonylag friss statisztika szerint döbbenetesen sokat: átlagosan heti 70 órát, túlórákkal együtt azonban inkább 100-at. Azaz egy héten 168 órából mindössze 68-at nem töltenek munkával.

Mindenük a munka

japanfeldertito.hu oldalon olvasható információkból kiderül, sok japán ingázik a munkahelye és otthona között, sőt vannak olyanok is, akik akár 100 km-t is utaznak egy nap. A tömegközlekedés ráadásul elég drága, így sokaknak nem csak az idejét, de a fizetése egy jelentős részét is elviszi az utazás.

Kis túlzással ki lehet mondani: Japánban minden a munkáról szól. Ennek talán a legjobb példája, hogy a napi 10-12 óra után, amikor letelik a munkaudő, akkor se mennek haza sokszor az emberek, hanem még összeülnek és iszogatnak, beszélgetnek valahol a többi kollégával. Ez nem igazán fakultatív program, aki ebben nem vesz részt nehezebben számíthat előléptetésre.

A legtöbb munkahelyen az éves szabadság 14 nap, de a legtöbb cégnél nem illik mind kivenni. Tanévszünet is kevesebb van mint nálunk, két és fél hét december-januárban, nyáron öt hét, augusztus elsejétől szeptember tizedikéig, és egy rövid szünet február-márciusban.

Mikor a japánok egy kisebb céghez jelentkeznek munkásnak, akkor nem illő megkérdezni, hogy mennyi lesz a fizetésük, mivel ezt udvariatlan dolognak veszik. Ez azt sugallná, hogy az illetőt jobban érdekli a pénz, mint maga a munka.

Kevés idő jut a családra

A sok munkának hátránya is van, a férfiak gyakran nem járnak haza, hanem a munkahelyükön vagy hotelekben alszanak. A családok nagyon kevés időt töltenek együtt és statisztikák szerint a házastársak egy nap csupán 9 percet kommunikálnak. A japán munkások nagyon keveset alszanak és általában a vonatokon és metrókon próbálják behozni a pihenést. Ellenben sok alkoholt isznak, ezzel oldják a feszültséget.

A National Greographic a japán nők társadalmi helyzetéről, megbecsüléséről azt írta, furcsa kettősség jellemzi ez ügyben az országot. Egyrészt a legtöbben egyre magasabb iskolai végzettségük ellenére két, legfeljebb három évvel munkába állásuk után férjhez mennek. Ez azzal jár, hogy abba kell hagyni a munkát, mivel a japán cégek többsége nem kívánja őket tovább foglalkoztatni.

Azzal érvelnek, hogy aki férjhez ment, az előbb-utóbb gyereket akar, s akkor nem tud majd hatékony, megbízható munkát végezni, hiszen gyermekvállalás lehetetlen teljes munkaidő mellett. Szülés után a nők elsöprő többsége (csaknem kétharmada) csak részmunkaidőben talál állást.

Másfelől, ahogyan ezt egy Japánban kutató magyar pszichológus kissé gúnyosan megjegyezte, “szegény, elnyomott japán feleségek”, gyönyörű Toyota autóikat vezetve “szenvednek”. Pedig ezt nem szabad akaratuktól teszik, szakmai felkészültséggel, egyetemi vagy főiskolai diplomával válnak főállású háziasszonnyá.

Gazdagság, drágaság

Azt is érdemes tudni, hogy a világ legdrágább városa Tokió. Egy nemzetközi ár-összehasonlító portál szerint egy liter tej 620 forint, egy fél kilós kenyér 660 forint, egy olcsónak számító egyszemélyes éttermi 2700 forint a városban.

Vannak olyan éttermek, ahol kifejezetten európaiakat foglalkoztatnak pincérlányként, de a sikeres álláskereséshez a japán nyelv ismerete gyakorlatilag elengedhetetlen.

Japánba 749 jen az átlagos bérminimum óránként, ami nagyjából 1700 forintnak felel meg. Tokióban az átlagkereset 900 ezer forint.

Életmódjukat és a magas munkamorlát ugyanúgy elvárják a külföldiektól is, egy lazább társadalmi elvárásokhoz szokott európai ember épp emiatt nem állja meg könnyen a helyét. Japán nem is tartozik a külföldön munkát keresők kedvelt célpontjai közé.

(KülföldiMunka)