Elégedett németek várják az új évet

Nagy meglepetések nélküli évet zárnak a németek, a politikától a gazdaságon át a labdarúgásig hosszú távú folyamatok haladtak tovább vagy értek be 2013-ban. Németország továbbra is Európa vezető gazdasági hatalma, az pedig az idén sem dőlt el, hogy a nemzetközi politikában vállalja-e a “jóindulatú hegemón” szerepét.

2013 választási év volt Németországban. A felmérések már a szeptemberi parlamenti választás előtt egy évvel is azt mutatták, hogy a lakosság többsége nagykoalíciót akar, elégedetlen a kisebbik kormánypárttal, a liberális FDP-vel és politikai stabilitásra vágyik. Az FDP támogatottsága már a 2009-2013-as ciklus első felében az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb alá süllyedt, és végül ki is esett a Bundestagból, a törvényhozás alsóházából, ahol a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) együtt csaknem 80 százalékos többséget szerzett. Ennél nagyobb, stabilabb többségre támaszkodó kormánya 1969 óta nem volt Németországnak.

A CDU/CSU és az SPD nagykoalíciója gondoskodni akar arról, hogy a német emberek a ciklus végén, 2017-ben “még jobban éljenek, mint ma” – emelte ki Angela Merkel a koalíciós szerződés aláírásakor. Elemzők szerint ez a gyakorlatban az elért eredmények megőrzését jelenti, a kormány nem tervez mélyreható reformokat, hanem kisebb kiigazításokra készül és halad az úton, amelyen Németország elindult a kétezres évek elején.

Rekordalacsony a munkanélüliség

Számos elemző szerint Németország nagy szerencséje, hogy a szociális rendszer és a munkaerőpiac reformját jóval a világgazdasági válság előtt elkezdték, és hogy éppen azokban az ágazatokban erős, amelyek termékei iránt kiemelkedően nagy a kereslet a feltörekvő gazdaságokban, például Brazíliában vagy Kínában. Ezek az ágazatok az autógyártás, a vegyipar és a gépgyártás.

A német gazdaság így a világméretű válság eddigi legsúlyosabb szakasza, 2009 óta évről-évre bővül. Az idén a munkanélküliség történelmi mélypontra süllyedt, a foglalkoztatottság minden korábbinál magasabbra emelkedett. Az államháztartás hiánya várhatóan GDP-arányosan 0,35 százalék körül alakul, míg az államadósság a legutóbbi, első félévi adatok szerint 34 milliárd euróval csökkent éves szinten.

Fut a gazdaság szekere  

A frankfurti tőzsdén jegyzett legnagyobb német részvénytársaságok DAX-30 indexe a karácsony előtti utolsó kereskedési napon történelmi csúcson, csaknem 9500 ponton zárt, és a ZDF közszolgálati televízió felmérése szerint a németek majdnem háromnegyede, 72 százaléka úgy véli, hogy 2013 jó év volt.

Mindennek alapján indokoltnak tűnik a helyzet konzerválására, az állagmegóvásra törekvő kormányzati stratégia, de vannak, akik ennél többet várnak az új német kormánytól. Az Economist című brit gazdasági hetilap 1999-ben még Európa beteg emberének nevezte Németországot, az idén viszont “A kelletlen hegemón” címmel közölt elemzést az EU legbefolyásosabb tagjának helyzetéről. Az Economist szerint az utóbbi évek folyamatai alapján “már nem az a kérdés, hogy Németország képes lenne-e vezetni Európát egy jobb jövő felé, hanem az, hogy van-e benne elég akarat ehhez”. Legkorábban 2014-ben derülhet ki, hogy mi a válasz a kérdésre.

Beérett az oktatási reform

Németországban 2000-ben sokkhatást váltott ki az első PISA-felmérés. A világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programjának kutatása kimutatta, hogy a német diákok gyengén teljesítenek, elsősorban az olvasásban és a szövegértésben. Az úgynevezett PISA-sokk hatására reformok sorát indították el. A munka az idén decemberben ismertetett új PISA-felmérés szerint eredményes volt, a német diákok a háromévenként végzett kutatás történetében először az összes vizsgált szempont alapján jobban teljesítenek, mint az OECD-átlag.

Az idén az oktatás mellett még számos területen hasonló mintázatot lehetett megfigyelni: korábban indult folyamatok következményei, eredményei mutatkoztak meg.

(MTI)

[notification type=”warning”]A lakosság is bizakodó

A német lakosság többsége bizakodva várja a következő évet, a derülátók aránya 2013 végére csaknem két évtizede a legnagyobbra. A felmérés szerint a németek 57 százaléka optimistán, 12 százaléka aggódva és 20 százaléka vegyes érzésekkel, kételkedve várja az újévet. A derülátók aránya a kilencvenes évek közepe óta a legmagasabbra emelkedett. A kutatás szerint a német munkavállalók túlnyomó többsége biztosnak érzi az állását, és lakosság egyre növekvő aránya értékeli úgy, hogy az utóbbi öt évben kedvezően alakult a gazdasági helyzete.[/notification]