Sok bevándorló kell a németeknek

Másfélmillió külföldi munkást várnak a németek

Hiába nem működik külföldiek nélkül a német gazdaság, mégis náluk is vita van a bevándorkók helyzetéről.

Nagy-Britannia után Németországban is vita indult a Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamaiból bevándorló munkavállalók szociális juttatásairól a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése miatt. A bevándorlók szociális ellátásának szabályait Nagy-Britanniával ellentétben még nem szigorították, és a politikusokon kívül tekintélyes gazdasági és társadalmi szervezetek képviselői is megszólaltak a vitában, érvelve a munkaerő szabad mozgásának uniós alapelve mellett, illetve a bevándorlók megbélyegzése ellen.

A bajorok méltatlankodnak

Az úgynevezett szegénységi – a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó – bevándorlás körül kialakult vitát a kisebb konzervatív kormánypárt, a bajor CSU indította el a bevándorlási szabályok szigorítását követelve.

Aki csal, az repül

Ez áll a CSU  parlamenti képviselőinek csütörtökön véget ért háromnapos értekezletén elfogadott dokumentumban, amelyben a javasolt változtatásokat rögzítették. A párt szerint egyebek között be kell vezetni, hogy az uniós társállamokból érkezők a németországi tartózkodásuk első három hónapjában nem vehetnek igénybe munkanélkülieknek járó szociális juttatásokat.

Ezt a szabályt Nagy-Britanniában január 1-jével bevezették, és további szigorításokra is készül a kormány. Németországban viszont egyelőre csak egy tárcaközi bizottságot alakítottak meg, hogy megvizsgálja, kell-e lépnie az ügyben a szövetségi kormánynak.

Nagy-Britanniában a liberálisokkal kormányzó konzervatívok egységesen kiállnak a szigorítások mellett, szinte versenyezve a közvélemény-kutatások szerint erősödő, EU-ellenes UKIP – az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja – radikális intézkedéseket követelő politikusaival.

Merkel óvatos

Németországban viszont a CSU-t az “aki csal, az repül” mondatért a testvérpárton, a CDU-n kívül valamennyi parlamenti párt elítélte, jobboldali populizmussal vádolva a bajor konzervatívokat. Az Angela Merkel kancellár vezette CDU-ban ugyan néhányan üdvözölték a CSU kezdeményezését, de a párt vezetői közül senki nem foglalt állást egyértelműen, a kancellár pedig úgy ítélte meg, hogy a tárgyilagos, szakmai vita felé kell terelni a diskurzust, és ezért végül a kormány júniusig jelentést készíttet a bevándorlás és a szociális ellátórendszer összefüggéseiről.

Gazdasági érdekképviseletek szerint nem szabad megkérdőjelezni a munkaerő szabad áramlásának elvét, a bevándorlásról szóló vita pedig veszélyes, mert elriaszthatja a képzett külföldi munkavállalókat. Az informatikai ágazat legnagyobb szervezete, a Bitkom egy csütörtöki közleményében hangsúlyozta, hogy a vita “teljes mértékben kontraproduktív”.

A német informatikai cégeknél jelenleg 39 ezer állás betöltetlen, mert nincs elég hazai jelentkező.

Egy sor további ágazatban is nagy mértékben támaszkodnak a bevándorlókra. Az építőiparban például 9,5 százalékos a külföldi munkavállalók aránya, az egészségügyben pedig annyira súlyos a munkaerőhiány, hogy az országos munkaügyi hivatal (BA) egyebek között Szerbiában és a Fülöp-szigeteken toboroz ápolókat.

1,5 millió ember kell

A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) szerint Németországban 2025-ig 1,5 millió új külföldi munkavállalóra van szükség a gazdasági növekedés fenntartásához és a társadalom öregedése miatt nyomás alá kerülő ellátórendszerek stabilizálásához. Ezért nem szabad hagyni, hogy egy “heves politikai vita miatt rossz fényben tűnjön fel a bevándorlás” – mondta egy interjúban Martin Wansleben, a DIHK ügyvezető igazgatója.


Megoldást vár a lakosság

A legutóbbi, 2013 közepéről származó adatok szerint nagyjából 320 ezer román és bolgár állampolgár él Németországban. A foglalkoztatottsági arány körükben 60-64 százalékos, megfelel az országos szintnek, a munkanélküliség 7,4 százalékos, elmarad a 7,7 százalékos országos átlagtól.
Szakértők szerint nem indokolt az aggodalom a szociális turizmusnak is nevezett szegénységi bevándorlástól, és a munkavállalási korlátozások lebontása várhatóan a képzettségi szint emelkedését és a feketemunka visszaszorulását eredményezi majd.
Az ARD közszolgálati televízió felmérése alapján a lakosság relatív többsége, 46 százaléka szerint a bevándorlás inkább előnyös, mint hátrányos Németországnak, 76 százalék viszont úgy véli, hogy a pártok nem tesznek eleget a bevándorlással keletkező gondok megoldásáért.