Nincs megállás, külfoldre megy a magyar

Nincs megállás: külföldre megy a magyar

Becslések sincsenek, mennyi magyar megy az idén külföldre dolgozni, de az biztos: a kivándorlás folytatódik.

A kutatók sem vállalkoznak arra, hogy megjósolják, az idén hányan próbálnak szerencsét külföldön. Azt viszont az általunk megkérdezett szakember teljes bizonyossággal kijelentette: az elvándorlási folyamat nem áll le, biztos, hogy ebben az évben is sokan intenek búcsút – ha csak hosszabb-rövidebb időre is – Magyarországnak. A kivándorlásnak két fő oka van: a pénz és a munkalehetőség. Ezt csak tetézi, hogy több országban szakemberhiánnyal küzdenek, és eközben a külföldi állásközvetítés is egyre jobban intézményesül, azaz aki akar, egyre könyebben tud külföldön dolgozni.

Mi áll a háttérben?

Az elvándorlás folytatására számít Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője is. Szerinte ennek egyik fő oka a demográfiai viszonyokban keresendő: Ausztriában és Németországban – ahogy egyre inkább Magyarországon is – kevés gyerek születik, a népesség öregszik, egyre nagyobb az igény a munkaerőre, és ezt a hiányt csak a bevándorlókkal képesek pótolni.

A németek korábban befürödtek a törökökkel, és rájöttek: jobb, ha a hasonló kultúrkörből érkezőket alkalmazzák. Ezért is várják ma már szívesen a magyarokat.

Szerinte azonban ha Magyarországon magasabbak lennének a fizetések, több lenne a munkalehetőség, és az emberek jobb körülmények között tudnának dolgozni, akkor is csak nagyon lassan csökkenne az elvándorlási kedv. Adler Judit felidézte, hogy korábban sokat lehetett hallani arról, hogy a magyarok nem mobilak, a jobb és biztosabb munkavállalás reményében sem költöznek egyik városból a másikba. A szakember szerint ez már akkor sem volt igaz, a legutolsó, 2008-as vizsgálat szerint több, mint egy millióan ingáztak: egy jobb állásért, magasabb fizetésért naponta, vagy hetente utaztak a dolgozók a lakásuk és a munkahelyük között.

Lakás nélkül nincs kötöttség

Az persze tény, hogy külföldi munkát korábban jóval kevesebben vállaltak, hiszen Magyarországon a lakások magántulajdonban vannak, ez pedig nehezítette és nehezíti ma is a szabad mozgást. Azokban az országokban, ahol a bérlakások az elterjedtek, sokkal egyszerűbb más városban vagy akár másik országban munkát vállalni.

Adler Judit szerint azonban a lakáshelyzet nem csak gátolja, mostanában ösztönzi is a külföldi munkavállalást. Míg ugyanis korábban sok szülő képes volt arra, hogy lakáshoz segítse a gyerekét, ma erre egyre kevesebbeknek van pénze, így a fiatalok sokkal könnyebben mozdulnak, keresnek vagy fogadnak el külföldi állásajánlatot.

A kivándorlást segíti az is, hogy az internet segítségével sokkal könnyebb állást keresni külföldön is: akár otthonról is több ezer kilométerre lévő állásokat lehet megpályázni. Egyre több a megbízható, jó állásokat kínáló, sok külföldi partnerrel rendelkező munkaközvetítő, ami szintén megkönnyíti a külföldi munkára vágyakozók helyzetét.

Félmillióan már elmentek

Azt persze ma is csak becsülni lehet, hogy hány magyar vállalt munkát külföldön. Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként félmillió kivándorlóról beszélt, van, aki szerint alá, mások szerint túlbecsülte a számokat. Az úgynevezett tükörstatisztikák, vagyis a fogadó országokban bevándorlóként regisztrált magyar állampolgárok száma alapján 230 ezren dolgoznak más országban.

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója elemzésében arra mutatott rá, hogy a magyarországi migrációs folyamatok felgyorsulása feltehetően nem a mobilitási kedv vagy a vállalkozókészség növekedésével, hanem a gazdasági nyomás hatására erősödött fel.

A magyarországi kivándorlók fő célországai Németország, Ausztria és növekvő mértékben az Egyesült Királyság. A külföldön tartózkodók fele Németországban él, és már a 2000-es évek elején is ott élt.

Egyre messzebb, egyre rosszabb állásokat vállalunk

A szakember szerint a migráció a munkaerő-mobilitás egy formája, természetes folyamat, része a munkaerő-piaci kiegyenlítő mechanizmusoknak. Az Európai Unió alapelveinek egyike az unió országai közötti szabad munkaerő-áramlás. A munka miatt kivándorlók a kedvezőtlen gazdasági helyzetű régiókból a kedvezőbbek felé mennek, s az országok közötti fejlettségbeli eltérések ezt a folyamatot képesek tartósan fenntartani.

Ám a migrációs nyomás erősödésével emelkedik a kockázat, az emberek távolabbi munkahelyeken, rosszabb feltételekkel, rosszabb munkákat is hajlandóak elvállalni.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a közeljövőben hogyan változnak a migrációt motiváló tényezők, miként alakulnak a hazai gazdasági mutatók, a politikai helyzet, és mindez mennyiben befolyásolja a magyarországi migrációt egy tartósan elvándorló pályára. Hárs Ágnes szerint az előjelek kedvezőtlenek, a jelenlegi migrációt motiváló tényezők változatlansága néhány év távlatában a magas és állandósuló migráció lehetőségét vetítik előre.


Minden ötödik magyar elmenne

A Tárki kimutatása szerint az elmúlt 20 évben sose volt ilyen magas a magyarok körében a migrációt tervezők aránya: mára minden ötödik magyar felnőtt tervezi, hogy rövid- vagy hosszú távon külföldön vállal munkát vagy véglegesen kivándorol. Mindez egy néhány éve tartó, egyértelműen növekvő trend eredménye, hiszen 2010 óta másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalást vagy kivándorlást tervezők aránya.