Jó lesz-e nekünk a német minimálbér?

Jó lesz-e a magyaroknak a német minimálbér?

Jövőre vezetik be, 8,5 euró lesz. A népszerű szakmákban már most is kapnak ennyit a kint dolgozó magyarok.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy jövőre bevezetik a minimálbért Németországban. Pontos döntés még nincs, de a politikai döntés már a választások után, a nagykoalíció létrehozásáról szóló tárgyalásokon megszületett. A tervek szerint a legalacsonyabb kifizethető órabért 8,5 euróban, azaz 300 forintos árfolyammal számolva 2550 forintban szabnák meg. Ez 40 órás munkahéttel és négy héttel számolva azt jelenti, hogy havonta több mint 400 ezer forint lenne a minimálbér.

Sok a vitás kérdés

A politikai szándék ellenére egyelőre sok vita van a tervezett minimálbérről. Az országos szakszervezeti szövetség (DGB) elnöke, Michael Sommer egy interjúban például azt  mondta, szigorúan felügyelik majd, hogy az óránkénti 8,5 eurós minimálbért valamennyi ágazatban egyformán érvényes szabályok szerint betartják-e a munkaadók.

Ezt azoknak a piszok munkaadóknak is tudniuk kell, akik még mindig azt hiszik, hogy megkerülhetik az előírásokat.

Ingo Kramer, a munkaadói szövetségek országos szervezetének (BDA) elnöke szerint viszont “differenciálni kell, kivételekre van szükség, és el kell készíteni a minimálbér fokozatos bevezetését szabályozó terveket”, különben nem a foglalkoztatottság emelkedik tovább Németországban, hanem a munkanélküliség.

Kivételeket szorgalmaznak

Az általánosan kötelező minimálbér biztosan nem feszíti szét a nagykoalíciót, de “van még mit megbeszélnünk” – ez Gerda Hasselfeldt véleménye, ő a bajor konzervatív CSU parlamenti képviselőcsoportjának vezetője. Szerinte biztosítani kell, hogy a minimálbér miatt ne szűnjenek meg állások. Ezért alkalmazkodni kell “a német valósághoz” – mondta a politikus.

A minimálbér tervezett bevezetését az országos munkaügyi ügynökség (BA) vezetője is bírálta, Heinrich Alt szerint az óránkénti legkevesebb 8,5 eurós bér vonzása árthat a duális szakképzés rendszerének, pedig éppen ennek köszönhetően rendkívül alacsony a fiatalkori munkanélküliség. A minimálbér hatására várhatóan sok fiatal munkát vállal képzettség nélkül, ahelyett, hogy ipari tanulóként elsajátítana egy szakmát, amely biztosítja a megélhetését. Ezért a 18 éven aluliakat ki kell vonni a minimálbér hatálya alól – fejtette ki a BA vezetője egy lapinterjúban.

A CSU más kivételeket is szorgalmaz. A párt elnöke, Horst Seehofer bajor kormányfő a hét végén egy nyilatkozatásban kifejtette hogy mentesíteni kell a gyakornokok, a szezonális munkások és nyugdíj mellett dolgozók munkáltatóit is a minimálbér megfizetése alól, különben nem a foglalkoztatottság emelkedik tovább, hanem a munkanélküliség.

A magyarok fizetése általában több

A koalíciós szerződés alapján a minimálbér 2015-től lesz kötelező, de a 2017-ig még érvényben lehetnek alacsonyabb bérekről szóló megállapodások. Jelenleg a német munkavállalók nagyjából 17 százaléka keres kevesebbet óránként bruttó 8,5 eurónál. A volt NDK területén minden negyedik munkavállaló órabére elmarad ettől az értéktől, és az is borítékolható, hogy éppen ezeken a területeken okozhat majd gondot ennek bevezetése.

Ha valamennyi munkavállalónak meg kell adni a 8,5 eurós minimálbért, akkor nemigen talál majd munkát, aki még sohasem dolgozott vagy hosszú ideje munkanélküli, és nagyon nehezen szereznek állást az alacsony képzettségűeknek és az iskolai végzettség nélküli fiatalok is.

Németországban egyébként azokban a szakmákban, amelyekben a magyarok dolgoznak, általában jobban fizetnek, mint a tervezett minimálbér. A jelenlegi hirdetések szerint szakácsokat például nettó 6-8 eurós euróért várnak, de a túlórát ezen felül fizetik. Az egészségügyben dolgozók, ápolók, nővérek 10-15 eurós órabérét dolgozhatnak. Az autószerelők és tehergépjármű szerelők nettó 8,8 euróért helyezkedhetnek el.

Ettől függetlenül a minimálbér bevezetése törvényi garanciát adhat arra, hogy senki ne tudja alulfizetni a külföldről érkező, sokszor kiszolgáltatottabb helyzetben lévő dolgozókat sem.


Itthon is voltak viták

A minimálbér létjogosultságával kapcsolatban Magyarországon is többször alakult már ki vita, és ezek a problémák vetődtek fel Németországban is. A rendszer fő ellenzői szerint a a gazdaságban nagyjából kialakult a kereslet-kínálat a bérekben, ezért a minimálbérnek nincs értelme. Mivel a munkanélküliség leginkább a képzetlen embereket sújtja, esetükben a minimálbérnek foglalkoztatást gátló hatása van, hiszen lehet, hogy kevesebb fizetésért tudnák őket alkalmazni, de előfordulhat, hogy a legalacsonyabb bérhatárt nem tudja kitermelni a cég.