Csak gyámügyi engedéllyel utazhhat a gyerek

Csak gyámügyi engedéllyel utazhat a gyerek

Csak hivatalos gyámügyi engedéllyel vihetik ki a szülők a saját gyereküket, ha külföldön akarnak élni és dolgozni.

Nem elég a szülők döntése, a gyámhatóság engedélye kell ahhoz, hogy a család külföldre költözhessen a jobb megélhetés és a biztosabb munka reményében. Míg egy egyedülálló ember lakás és munka nélkül is kiutazhat, gyerekkel más a helyzet, a gyámhatósághoz be kell nyújtaniuk a külföldi lakhatás, megélhetés, iskoláztatás és egészségbiztosítás körülményeit igazoló okiratokat. Annak is utánajártunk, hol mennyibe kerül a gyerek iskoláztatása és milyen családtámogatást remélhetnek a szülők.

Jövedelemigazolást is kérnek

Annak, aki a családjával költözik külföldre, nemcsak a lakhatás, bejelentkezés bankszámlanyitás nehézségeivel kell megküzdeni, hanem a gyerekek elhelyezését, oktatását is meg kell oldania, sőt, itthon a gyámhatóság engedélyét is be kell szereznie.

Ha a szülők a külföldi letelepedésben egyet értenek, akkor a gyámhatósághoz be kell nyújtaniuk a külföldi lakhatás, megélhetés, iskoláztatás és egészségbiztosítás körülményeit igazoló okiratokat. Ez általában a jövedelemigazolás, munkáltatói igazolás, környezet tanulmány, iskolalátogatási igazolás, befogadási nyilatkozat és biztosítási kötvény. A gyámhatóság csak ezek birtokában adja csak meg az engedélyt.

Családi ellátásokra pedig attól az államtól számíthatnak a családok, ahol dolgoznak. A családi pótlék esetében, ha az egész család kiköltözik, megszűnik a magyarországi jogosultság – a Magyar Államkincstár területileg illetékes irodájának ezt írásban be kell jelenteni – és az külföldi családi ellátásra lesznek csak jogosultak, amit a kinti illetékes hatóságoktól igényelhetnek. Külföldi családtámogatás igénylését nyomtatványon kell benyújtani, amelynek B részét a magyar lakóhely szerinti önkormányzat állítja ki – érdemes ezt kiutazás előtt beszerezni – és ezt csatolni kell a külföldi igényléskor.

Amennyiben a gyermeket még nem íratták  be magyar iskolába a tanulmányok külföldön történő folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása miatt – be kell jelenteni a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének. Ha a gyerek már iskolás, az iskola igazgatójának kell bejelenteni, hogy a tanuló külföldön kívánja teljesíteni tankötelezettségét. A külföldi tanulmányok ideje alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszony. Amikor a tanuló hazatér, az igazgató által meghatározott feltételekkel – különbözeti vizsga letétele – folytathatja tanulmányait.

Ausztria: kötelező az óvoda

Ausztriában a bölcsődei felvétel tartományonként változik. A nem magán bölcsődéhez a gyermek és a szülő állandó lakcímét kell megadni az úgynevezett magistrat, vagyis a városi tanács osztályán. A postán, faxon vagy email-en történő igény bejelentést legkésőbb az adott év májusáig kell eljuttatni a hivatalhoz ahhoz, hogy a gyerek szeptemberbe már az intézménybe járhasson. A bölcsőde a bejelentett állandó lakcímmel rendelkezők számára ingyenes, csupán az étkezés díját kell megfizetni, ez 57 euró (17 600 forint) lehet havonta. Akinek nincs állandó lakcíme, annak fizetnie kell az ellátásért.

Az óvoda kötelező, a gyereknek hetente legalább 16 órát kell az intézményben lennie. Az iskola 6-15 év között kötelező. Ha úgy érzi a szülő, hogy a gyereke még nem érett a tanulásra, akkor előkészítőbe járhatja a gyerekét. A könyveket az iskola adja bérbe, vagyis nem kell érte fizetni. A tanév végén vissza kell adni, csak az 5-10 euróba kerülő munkafüzetekért kell fizetni. Akár bölcsődébe, óvodába, vagy iskolába kerül a kiskorú, nem az állampolgárság, hanem a bejelentett lakcím a fontos adat, ez a feltétele az ingyenességnek.

Családi pótlékra az jogosult, aki ausztriai állandó- vagy ideiglenes lakhellyel rendelkezik, és a gyermekkel közös háztartásban él.

A családi pótlékra az anya jogosult, aki erről a jogáról lemondhat az apa javára. A családi pótlékot alapesetben addig folyósítják, amíg a gyermek el nem éri a 19 éves kort. Abban az esetben azonban, ha a gyermek felsőoktatási intézményben tanul (hallgatói jogviszonnyal rendelkezik), szakképzésben vagy továbbképzésben vesz részt, 27 éves korának eléréséig kapja a juttatást. A jogosultsághoz eleget kell tenni bizonyos tanulmányi feltételeknek, illetve amennyiben a hallgató tanulmányai alatt dolgozik, éves adóköteles jövedelme nem haladhatja meg a 9000 eurót (2 637 000 forint).

A családi pótlék összege a gyermek életkorával nő. A születéstől 3 éves korig 105,4 euró (30 882 forint), 3-10 éves kor között 112,70 euró (33 021 forint), 10-19 éves korig 130,90 euró (38 353 forint), 19-26 éves korig 152,7euró (44 741 forint) jár. A második gyerek után havonta kiegészítést kapnak a családok, vagyis a második gyerek után 12,8 euróval (3750 forint) több jár, a harmadik után 47,8 euró (14 005 forint) a plusz, a negyedik és az utána jövő gyerek után 97,8 euró (28 655 forint). A fogyatékos gyerekek után egységesen 138,3 euró (40 521 forint) jár függetlenül az életkortól. Kiegészítő családi pótlékot is kapnak az adófizető szülők, ennek összege havonta és gyerekenként 58,40 euró (17 111 forint). Jár még 13. havi családi pótlék is, ezt azoknak folyósítják, akik az adott év szeptember 1-én dolgoztak. Ezt nem is kell külön igényelni, a szeptemberi családi pótlékkal együtt érkezik.

Gyermekgondozási segélyt a saját, illetve örökbefogadott gyerek után igényelhet a szülő vagy nevelőszülő. Mindenkinek alanyi jogon jár, aki kapja a családi pótlékot. Ha a család például a magyar állami juttatás különbözeteként az osztrák államtól is kapja a gyes-t, akkor az évente egy összegben érkezik.

Németország: két gyerek után 100 ezer a családi pótlék

Németországban a teljes oktatási rendszer állami felügyelet alatt áll. Az oktatás a tartományok hatáskörébe tartozik, tehát a tantervet, az iskolaévet, illetve a tanárok fizetését sem az állam határozza meg. Ám tartománytól és állampolgárságától függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik, és 18 éves koráig iskolába kell járni. Németországban az oktatás ingyenes, és az iskolai tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók. Esetenként a szülőknek is hozzá kell járulniuk az iskolai tankönyvek árához, de ez alól az iskola szociális helyzetre való tekintettel mentesítheti a tanulót. Ingyenes iskolabuszt biztosítanak azoknak a tanulóknak, akik messze laknak az iskolától.

Az állami iskolák tandíjmentesek. A tanuláshoz szükséges eszközökért sem kell fizetni, sőt, a kötelező olvasmányokat is az iskola biztosítja.

Az iskola előtti időszak nem tartozik a német oktatási rendszerbe, azt az ifjúsági-szociális segélynyújtás körébe sorolják. Ezért az óvodákat önkéntes jóléti szervezetek vagy a helyi önkormányzatok működtetik. Az óvoda a 3 és 6 év közötti gyerekek iskolai előkészítésének hagyományos formája, így nem is olyan népszerű. Nevelési terv nincs, a gyerekeknek csak 7 százaléka jár óvodába.

A szülés előtti, illetve a szülés utáni családi ellátásoknak alapvetően két fajtája létezik: alanyi jogon járó, illetve biztosítási jogviszonytól függő pénzbeli ellátások. Az alanyi jogon járó juttatások biztosítási jogviszonytól függetlenül mindenkit megilletnek. A biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátások viszont csak akkor igényelhetőek, ha az igénylő dolgozott, amikor várandós lett. Terhesség ideje alatt járó támogatás az anyasági biztosítás. Jogosult rá minden németországi munkaviszonnyal rendelkező nő, beleértve a részmunkaidőben foglalkoztatottakat is. A terhesség ideje alatt úgynevezett anyasági segély igényelhető, amely biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás. Az ellátást a legtöbb esetben a szülés előtti hat hétre és az utána következő nyolc hétre folyósítják. Az ellátás összegét az édesanya bére alapján állapítják meg.

A német családi pótlék összege 1 gyerek után 184,2 euró  (53970 forint) 2 gyerek után 368 euró (107 824 forint), 3 gyerek után 558 euró (163 600 forint) 4 gyerek után 773 euró (226 489 forint).

Anglia: fizetni kell a bölcsödét

Az Egyesült Királyságban a gyerekek 3 hónapos koruktól 3 éves korukig magán bölcsődékbe járnak, amelyekért a szülőknek fizetniük kell. Ám sokkal népszerűbb a bébiszitteres megoldás. A 3 és 5 év közötti gyerekek elhelyezhetők államilag fenntartott óvodákban is, illetve privát vagy állami általános iskolák által működtetett felkészítő osztályokban. Angliában, Walesben és Észak-Írországban az állam ma már minden 3-4 éves gyermek számára biztosítja az ingyenes részidős óvodai felügyeletet. Ez a jogosult gyermekek esetén heti ötszöri, egyenként két és fél órás foglalkozást jelent évi 38 héten át.

A kötelező oktatás a gyermekek 5 éves korától kezdődik. Az általános iskola normál esetben 11 éves korig tart, de a gyerekek 16 éves korukig tankötelesek. Főszabály szerint a gyermekek 11 éves koruktól járnak középiskolába, de vannak olyan intézmények, amelyek már 8-9 éves gyermekeket is oktatnak. Számos középiskolában lehetőség van a tankötelezettség után is tanulni.

Az államilag fenntartott általános- és középiskolákban nem kell tandíjat fizetni. A szülőknek először is igényelniük kell a helyet a gyermek számára, legyen szó bármely iskoláról. A családi pótlékot (Child Benefit) azok igényelhetik, akiknek “szokásos tartózkodási helye” az Egyesült Királyságban van, és törvényesen tartózkodnak az ország területén.

Azon gyermekek után jár családi pótlék, akik 16 éven aluliak, 19 év alatti tanulók, illetve 16-17 év közötti regisztrált munkakeresők vagy képzésben vesznek részt.

A legidősebb vagy egyedüli gyermekre hetente 20,30 (7044 forint), további gyermekre gyermekenként 13.40 font (4649 forint) jár, a gyám-támogatás gyermekenként pedig 15,55 font (5396 forint).

Anyasági segély (Maternity Allowance) folyósítanak 18 hónapon át annak, akinek épp nincs munkáltatója. Ennek azonban az a feltétele, hogy az anya ezt megelőzően legalább egy évvel fizesse a tb-t.


Mindig jár a magyar állampolgárság

Ha egy magyar állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a kicsi automatikusan magyar állampolgár lesz, független a születési helytől.
A külföldön született gyermekek azonban csak azt követően élhetnek állampolgársági jogaikkal és kötelezettségeikkel, miután születésüket Magyarországon is anyakönyvezték. Az anyakönyvezés minden esetben a magyar állampolgár, vagyis a szülő kérésére történik. A kérelmet a nagykövetségen személyesen kell benyújtani, az anyakönyvezést Magyarországon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Hazai Anyakönyvi Osztálya végzi. Az ügyintézés átlagosan 6-8 hét.
A gyermek magyar állampolgárként jogosult lesz a magyar tb kártyára és adóazonosító számra is, azonban ha valamelyik szülő másik tagállamban biztosított, dolgozik, az egész család, így a gyermek is biztosítottá válik abban a tagállamban. Ebben az esetben Magyarországon passzívvá válik a jogviszony, ami akkor éled fel, ha visszaköltözik a család. Mindezzel kapcsolatban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az illetékes szerv.