mit_hoz_a_kvotarendszer

Mit hoz a magyaroknak a svájci kvótarendszer?

Az MTA szakértője lapunknak azt mondta, a jól képzett magyar munkaerőnek nem kell tartania a korlátozásoktól.

Svájcban megszavazták a külföldi munka korlátozását, de a szigorítás a magyarokat nem érint, így látja Kőrösi István. A Svájc szakértő lapunknak azt mondta, a legutolsó adatok szerint 12 ezer magyar dolgozik az országban, és továbbra is szívesen látják a magasan képzett embereket. Viszont szakma nélkül, még érettségivel sem érdemes Svájcban próbálkozni – mondta – a nyelvtudást pedig kötelezőnek tartja.

12 ezer magyar él Svájcban

A népszavazás után is szívesen látják majd a magasan képzett és teljesíteni képes magyarokat Svájcban, és a már kint dolgozó 12 ezer magyart sem érinti a külföldi munkavállalókkal kapcsolatban megszavazott korlátozás. Ezt mondta lapunknak Kőrösi István, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa, akit arról kérdeztünk: milyen hatása lesz a svájci kvótarendszer bevezetésének a Svájcban dolgozó vagy a jövőben oda vágyó magyar munkavállalóknak.

Kőrösi István azt mondta, a most kint dolgozó magyarokat köti a munkavállalói szerződés, a foglalkoztatók semmiféle megkülönböztetést nem alkalmaznak velük szemben.

A külföldről érkezett dolgozók ugyanannyit keresnek, mint a svájciak.

Kőrösi István szerint az országban továbbra is szívesen látják a természettudományos szakembereket, kutatókat, illetve az informatikusokat.

A fizikai munkások közül eddig is csak a szakképzetteket fogadták – hívta fel a figyelmet a Svájc szakértő. Szerinte egy érettségivel, szakma vagy diploma nélkül alig van esélye bárkinek elhelyezkedni. Kiemelte azt is, német, francia, egyes területeken az olasz nyelvtudás szükséges az országban, idegen nyelv ismerete nélkül nem is érdemes pályázni egyetlen svájci állásra sem.

Egy népszavazás hatásai

A svájci gazdaság nem működhetne a külföldi munkavállalók nélkül – szögezte le a szakember, aki szerint a népszavazáson nem is általában a külföldi munkaerőre, hanem a szabad beáramlására mondtak nemet a svájciak. A szigorítással viszont a jövőben várhatóan megszabják majd egy évben mennyi külföldi érkezhet az országba dolgozni, ez pedig azt is jelenti, hogy szelektálni tudnak majd a jelentkezők között. A legnagyobb félelem egyébként a románokkal, a bolgárokkal és a horvátokkal szemben volt.

A svájci kormánynak most az a legnagyobb baja, hogy ki kell találnia, mi lesz az Európai Unióval korábban kötött megállapodásokkal, amelyet Svájc a népszavazás után kénytelen lesz felmondani. Az ország nem tagja az EU-nek, de 2002-ben megállapodást kötött az unióval a munkaerőpiacok kölcsönös megnyitásáról, amelyet 2005-ben és 2009-ben az újonnan csatlakozó államokra is kiterjesztettek. Az Európai Gazdasági Térség tagjaként szinte ugyanolyan feltételekkel lehet ott munkát vállalni, mint az unió bármely tagállamában.

Kőrösi István szerint a munkaerő szabad áramlásának megakadályozása miatt az unió vélhetően nem mondja fel az érvényben lévő szabad kereskedelmet Svájccal, de az egységes belső piac megsértése miatt a termékek, illetve inkább a szolgáltatások esetében például az ellenőrzések fokozásával reagálhat.

Besokalltak

Miközben Svájcban 8 millióan laknak, az embereknek már csaknem a negyede külföldi, az utóbbi években már átlagosan évi 80 ezer bevándorló érkezett az országba a kimelkedő fizetések a nagyon jó munkakörülmények miatt.

A kvótarendszer bevezetését egyébként a szavazóknak nagyon kis többsége, 50,6 százaléka támogatta. A referendum következtében három éven belül kell újratárgyalni a Svájc és az EU viszonyát szabályozó szerződéscsomagot, Kőrösi István szerint emiatt azonnali, rövidtávú hatása nem lesz a népszavazásnak. A Svájc és az unió közötti egyeztetési folyamat várhatóan egy-két évet vesz majd igénybe, de mindkét fél az egyezségre törekszik majd.


Már most buknak pénzügyi támogatásokat

Egy reakció már meg is született az uniótól: felfüggesztik a tárgyalásokat a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Erasmus Plus oktatási és Horizon 2020 kutatási programban való svájci részvételről. Ez azt is jelenti, hogy Svájc pénzügyi támogatásoktól eshet el, amelyeket az euró milliárdos költségvetésű uniós programokból kaphatott volna.