Így add ki a lakásod

Külföldre mész? Így add ki a lakásod!

Sokan egy hét alatt találnak bérlőt, de nem árt az óvatosság.

Mennyien költözhetnek be a lakásba? Ki fizeti a felújítási, javítási költségeket? Az albérlő nevén legyen a közüzemi számla, vagy maradjon a tulajdonosén? Mennyi legyen a bérleti díj? Hogyan ellenőrizheti az ember a saját lakását? Ezek talán a legfontosabb kérdések egy ingatlan kiadásával kapcsolatban. Nehezebb helyzetben van az, aki külföldre költözés miatt keres bérlőt, hiszen nehezebben tudja ellenőrizni, hogy befizették-e a számlákat és egyáltalán azt is, hogy hogyan használják a bérlők a tulajdonát, vigyáznak-e a lakására.

Akár egy hét alatt ki lehet adni

A kiado-lakás.info tapasztalata az, hogy ha egy lakást a megfelelő módon, a megfelelő célcsoportnak, a megfelelő áron kínálnak, akkor azt 1-3 hét alatt ki lehet adni. Aki 3 hónap után sem találja meg a megfelelő bérlőt, akkor lakását vagy nem a megfelelő célcsoportnak hirdeti, esetleg rosszul, pontatlanul, a valóságtól eltérő képekkel ajánlja, esetleg a piaci igényekhez mérten túl drágán kínálja.

Azt írják, a bérbeadó és a bérlő közötti hosszú távú jó kapcsolat alapja az, hogy a feltételeket előre és alaposan tisztázzák. Fontos kérdés, hogy mennyit és mikor, és milyen formában kell fizetni. Hányan és kik laknak majd a lakásban. Háziállatot lehet-e tartani, és ha igen mit és hányat. Végezhet-e a bérlő átalakításokat, felújítást, ha igen, akkor annak a költsége kit terhel. Milyen javítás tartozik a bérlő felelősségi körébe és mi a bérbeadóéba.

Nehéz kérdés, hogy mi a jobb: a bérlő nevére írni a közüzemi számlát, vagy nem. Könnyebb ellenőrizni, ha a tulajdonosnak az óra állása alapján kifizeti a bérlő a számlát, amit a tulajdonos továbbít a szolgáltatónak. Így biztos a befizetés. Az sem ritka, hogy a tulajdonos kifizeti a számlát és a következő hónapban elkéri az összeget. Ugyanakkor a másik megoldás is meggondolandó, hiszen ha a közüzemi számla a bérlő nevén van, és nem fizet, vagy eltűnik, esetleg hozzányúl az órához, akkor ezek következményei őt terhelik. Így hiába szed össze akár több tíz- vagy akár százezres tartozást, azt nem a tulajdonoson követelik és a lakásra sem terhelhetik rá, hiszen az a bérlő tartozik és az ingatlan nem az ő tulajdona.

Minden sokkal nehézkesebb persze, ha a tulajdonos külföldön él. Ilyenkor egy rokon vagy egy jó barát segíthet, de ennek hiányában ma már létezik olyan ingatlankezelési szolgáltatás, amely minden feladatot átvállal. Ezt kifejezetten azoknak ajánlják, akik külföldön, vagy messze laknak a kiadó lakástól.

Érdemes leltárt készíteni

Amikor a bérlő és a bérbeadó megállapodik, a kaució átadásával kezdődik az első fizetés. A kauciót 1-3 hónapban érdemes meghatározni, ennél többet már kevesen vállalnak be. A lakás átadásakor érdemes leltárt készíteni, feltétlenül rögzíteni kell a mérőórák állását, és érdemes a lakás hibáit, sérüléseit is felsorolni.

Azt, hogy az ingatlant mennyiért lehet kiadni, függ a településtől, és még azon belül is az ingatlan elhelyezkedésétől. Budapesten, a VII. kerületben egy egy szobás, 40 négyzetméteres lakást 50 ezerért kínálnak, a XIII. kerületben egy 30 négyzetméteres garzon ennél többe, 55 ezerbe kerül, míg a II. kerületben egy ugyanekkorát 75 ezer forintért kínálnak. Győrben egy 53 négyzetméteres ingatlan bérlése havi 72 ezer forintba kerül, egy ugyanekkora lakás Miskolcon az Avason 25 ezer forintba.  Szolnokon egy 36 négyzetmétere ingatlant 35 ezerért ajánlanak, Debrecenben egy kétszobás lakást 60 ezerért.

Akadhatnak problémák

Ha a bérlő tartozást hagy hátra, vagy nem akar kiköltözni a lakásból a bérleti jogviszony megszűnése után, vagy bármilyen problémás lépés áll fenn, ügyvédre lehet szükség. Emiatt érdemes a szerződést is szakemberrel, ügyvéddel megíratni. Persze ebben az esetben adózási kötelezettség is terheli a kiadott lakást. A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik. (Az adóhivatal erről pontos tájékoztatást ad ezen az oldalon.)

Akik betartják a szabályokat, a bérbeadásból származó bevétel 10 százalékát költségként automatikusan levonhatják, és csak a bevétel 90 százaléka után kell adózniuk. Aki a tételes költségelszámolást választja, a bevételből levonhatja a javítási, karbantartás munkákra fordított összeget. A költségeket természetesen számlákkal kell igazolni. A kiadás tényét nem kell bejelenteni, a jövedelemadó bevallásnál kell a tételeket felsorolni.

Aki számla nélkül adja ki a lakását több pénzhez juthat ugyan, de egyrészt törvénytelenséget követ el, és azzal is számolnia kell, hogy bármilyen felmerülő vitás kérdés esetén sokkal nehezebben tudja majd a sajtát igazát érvényesítni.