Így kaphatsz külföldfön családtámogatást

Így kaphatsz külföldön családtámogatást!

Ha az egész család költözik, és dolgozik, azonnal jár a kinti juttatás.

Aki külföldön vállal munkát, abból az országból kapja a gyerekek után a családi ellátásokat, ahol dolgozik. Persze más a helyzet, ha csak a családfő utazik, és például a  felesége a gyereke vagy gyerekei itthon maradnak. Ebben az esetben azonban a két ország illetékes nemzeti hatóságainak kell megállapítani, honnan jár majd a családi kedvezmény.

Egy családnak egy ország fizet

Aki más tagállamban vállal munkát, az adott tagállam biztosítottja lesz, ott lesz jogosult egészségügyi, munkanélküliségi, és egyéb ellátásokra, így családtámogatásra is. Egy család azonban – ha két külön országban is élnek a családtagok – csak egy országban lesz jogosult igénybe venni a kedvezményeket. Ez általában az az ország, ahol munkát vállaltak a szülők. Az erről szóló szerződés az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok (EGT tagállamok; az Európai Unió 27 tagállama és Norvégia, Liechtenstein és Izland) állampolgáraira és családtagjaira vonatkozik.

Az europa.eu tájékoztatása szerint aki uniós polgárként egy másik EU-tagállamban telepedik le, és a lakhelye szerinti új ország szociális ellátórendszerének lesz tagja, akkor a fogadó ország szabályai lesznek irányadóak arra, hogy milyen családi ellátásokban részesülhet ott-tartózkodása során.

Azaz, a külföldön munkát vállaló magyarok nem a magyarországi családtámogatás összegét kapják meg, hanem azt, ami abban az országban jár, ahová kiköltöztek. Ha mindkét szülő dolgozik, de két eltérő tagállamban, akkor az az ország folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.

Három szempont alapján döntenek

Az ellátások folyósításáért tehát elvileg több ország is felelős lehet. Két vagy több ország érintettsége esetén az illetékes nemzeti hatóságok mindkét szülő helyzetét megvizsgálják, és döntést hoznak arról, melyik ország elsődleges kötelessége a családi ellátás folyósítsa. Döntésük az úgynevezett “elsőbbségi szabályokon” alapul. Ezt az elsődlegességet három szempont alapján állapítják meg, amelynek sorrendje: “kereső tevékenység helye szerinti tagállam, nyugdíj folyósítása szerinti tagállam, lakóhely szerinti tagállam.”

Ha az “elsődleges” országban – például ott, ahol az apa dolgozik – az ellátás összege kevesebb annál, mint amennyire a “másodlagos” országban, például Magyarországon jogosult lenne az itthon maradt anya, a két ellátás különbözetét kiegészítés formájában kifizetik nekik.

De ez a különbözet csak akkor jár, ha az anya a magyarországi szabályok szerint itthon, az apa pedig a másik ország szabályai szerint kint biztosított. Mindezek alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Aki 2 évnél rövidebb ideig dolgozik az országban külföldi kiküldetésben, családi ellátásainak folyósításáért továbbra is az az ország lesz felelős, ahonnan kiküldték.

A MÁK és az OEP illetékes

Az uniós rendeletek szerint lakóhelynek a kérelmező szokásos tartózkodási helyét kell tekinteni, tartózkodási helynek pedig az ideiglenes tartózkodási helye. Mindezek intézéséhez családi pótlék és a gyes ügyében a Magyar Államkincstárhoz, a gyeddel kapcsolatban pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz kell fordulni, vagy ott lehet érdeklődni.

A juttatásra vonatkozó igényt – az itthoni ügyintézést követően – a kinti illetékes hatóságoknak kell benyújtani, és minden esetben kérvényezni kell.

A gyerektartásdíjjal kapcsolatban, ha a fizetésre kötelezett külföldön végez munkát, jövedelem alatt a tartásra kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabérét kell érteni, ha pedig ilyen nincs, akkor a korábbi belföldi jövedelmét, illetve – tartós külföldi tartózkodás után – az azonos munkakört betöltő dolgozók hazai átlagjövedelmét kell figyelembe venni.