United Kingdom

Bíróság dönthet a brit korlátozásokról

Andor László hivatala beperli a londoni kormányt a kelet-európaiakat sújtó intézkedések miatt.

Az Európai Bizottság az uniós bíróság elé idézi Nagy-Britanniát az EU-munkavállalók szociális juttatásainak szigorításai miatt – írta brüsszeli forrásaira hivatkozva a The Sunday Telegraph.

A tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lap szerint a jogi eljárást Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős EU-biztos hivatala kezdeményezi. Andor László szóvivője a Telegraphnak elmondta: a jogi eljárás alapja az, hogy Nagy-Britannia diszkriminatív gyakorlatot folytat más EU-tagállamok polgáraival szemben, amikor az életvitelszerű nagy-britanniai tartózkodáshoz fűződő jogosultság igazolásához köti az uniós társállamokból érkező bevándorlók hozzáférését egyes szociális juttatásokhoz, például a bejegyzett álláskeresőknek járó állami támogatáshoz.

A magyar EU-biztos szóvivője szerint ez ellentétes a társadalombiztosítási rendszerekről szóló uniós jogszabállyal, amely tiltja a közvetlen és közvetett diszkriminációt a szociális ellátórendszerek igénybe vételében.

London a külföldi EU-polgárok szociális ellátási szabályainak szigorítását célzó tervek és intézkedések miatt az elmúlt hónapokban többször is komoly konfliktusba keveredett Andor Lászlóval, akinek ismételt bíráló nyilatkozatait rendre éles ellenkritikákkal fogadták brit konzervatív politikusok.

A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció ugyanis – főleg a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni átmeneti korlátozások lejárta nyomán, és az európai parlamenti választások közeledtével, gyakran a liberális koalíciós partner ellenkezésével dacolva – sorra jelenti be az uniós állampolgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az unión belüli szabad munkavállalás egész rendszerének korlátozását is követeli.

David Cameron brit miniszterelnök tavaly év végén a Financial Timesban részletesen is ismertette London e követeléseit. Cameron szerint olyan új megállapodást kell kötni, amely az EU “központi, ám nem minden feltétel nélküli” alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását, és amely lelassítja a hozzáférést egymás munkapiacaihoz mindaddig, amíg nem lehet biztosra venni a 2004-es keleti EU-bővítés utánihoz hasonló, nagyon nagyarányú migráció elkerülését.

A konzervatív párti brit kormányfő szerint meg lehetne követelni például, hogy az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelme elérjen egy bizonyos szintet, mielőtt teljesen szabaddá válik számukra a munkavállalás más uniós országokban.