Érdemes-e részmunkázni?

Érdemes-e dolgozni részmunkában külföldön?

Magasabbak a bérek Nyugat-Európában, így a részmunka is jobban fizet, mint ihhon. De megéri-e 4-6 órában dogozni? Utánanéztünk.

Hollandiában a legnépszerűbb a részmunkaidős foglalkoztatás, nem véletlenül. Miután a 4-6 órás munkáért arányosan kevesebb pénz jár, csak ott terjedhet el, ahol magas az átlagkereset. Egy kutatás szerint elsősorban azok választják ezt a foglalkoztatási formát, akik nem találnak teljes állást, vagy családi problémáik miatt nem tudnak 8 órában dolgozni. Sok szakember viszont azt mondja, a részmunka szegénységhez és a kiszolgáltatottsághoz vezet.

Jobban fizet, mint itthon

Az Európai Unió országaiban már a 70-es években megjelentek az atipikus foglalkoztatási formák, Hollandiában szinte ugyanannyian dolgoznak részmunkaidőben, mint teljes állásban. De még ott sem azokra jellemző, akik Magyarországról mennek külföldre dolgozni. Többségük ugyanis éppen azért hagyja itthon családját, hogy minél több pénzt keressen.

Az is biztos, részmunkaidős állást olyan országban lehet vállalni, ahol magasak a keresetek, nem véletlen, hogy a gazdagabb államokban népszerűbb ez a foglalkoztatási forma. Jó megoldás ez például akkor, ha a férjnek van egy jól fizető állása, a feleség pedig a 4-6 óra után könnyebben elmehet a gyerekekért az óvodása, iskolába.

A részmunkaidő 20, vagy 30 óra hetente, és legalább a törvényben meghatározott kötelező legkisebb minimálbér időarányos része illeti meg a munkavállalót.

Ennél több szabályt tulajdonképpen nem is kell tudni róla.  A biztonság kedvéért uniós irányelv biztosítja például, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak és teljes munkaidőben dolgozó munkatársaik foglalkoztatási feltételei megegyezzenek. Vannak, akiket csak időszakosan, – például a nőket a szülés után, – vannak, akiket rendszeresen foglalkoztatnak ilyen módon.

Tapasztalatszerzésre jó lehet

A 30 év körüli fiatalok között egyre népszerűbb, hogy fregoli munkaerőként akarnak tapasztalatokat szerezni. Mások a számítástechnikai eszközök segítségével ellátható feladatokat vállalnak több gazdálkodó számára, nagyobb távolságról. Vannak olyanok is, akik abból élnek, hogy a szabadságon lévő dolgozókat helyettesítik.

Ezek a lehetőségek azonban a magyar munkavállalók körében nem népszerűek. Ami viszont a magyarokra is jellemző, hogy au-pair munkát vállalnak. Az angol családok tudják, hogy aki ilyen állásra jelentkezik, nyelvtanulás céljából érkezett az országba, ezért a fizetés mellett anyagilag támogatják a nyelvtanfolyamot.

Az au-pair feladatait és munkaidejét az adott ország törvényei határozzák meg, de a konkrét munkát, időbeosztást anyagi és plusz juttatásokat – a félreértések elkerülése érdekében – érdemes szerződésben rögzíteni. Általában négy-öt órát kell naponta dolgozni, nyolcnál többet viszont nem lehet.  Az elvégzett munkáért nem fizetés, hanem zsebpénz jár.  Ez nem tipikus részmunkaidős állás, de mégis ez érinti legjobban a magyarokat.

Egyenes út az elszegényedéshez?

A részmunkaidős foglalkozatásnak vannak ellenzői is, sőt a szakirodalomban kifejezetten hangsúlyt kapnak az árnyoldalakat bemutató írások is, amelyek rámutatnak a részmunkaidős foglalkoztatás negatív hatásaira. Egyes bírálatok szerint a részmunkaidős foglalkoztatás szabályainak liberalizálása bár új – jellemzően alacsony státusú és jövedelmű – munkahelyeket is teremtett. Egyre inkább növekszik a különbség a határozatlan időre alkalmazott teljes munkaidős kulcsemberek és a részmunkaidősök életminősége között.

A részmunkaidős foglalkoztatás tömeges elterjedését és alkalmazását a teljes munkaidős foglalkoztatás helyett a szakírók egy része a marginalizálódás, a szegénység és a kiszolgáltatottság kategóriájával kapcsolja egybe.

Ezt támasztja alá egy kutatás is, ebben a foglalkoztatási formában alkalmazott embereket kérdeztek meg. A leggyakoribb válaszok a következők voltak: nem találtak teljes munkaidős állást. Vagy betegség, rokkantság, tanulás, tanfolyam akadályozza a teljes munkaidős munkavállalást. A gyermekgondozás is érvként szerepelt, de életcélként senki nem jelölte meg a részmunkaidőt.


Hollandiában népszerű 

Ország Átlagkereset euróban Forintban Részmunkások aránya (%)
Hollandia 45 793 13 737 900 49,2
Svájc 57 000 17 100 000 34,5
Egyesült Királyság 38 284 11 485 200 25,9
Svédország 41 026 12 307 800 25
Németország 42 900 12 870 000 25,7
Dánia 56 299 16 889 700 24, 8