Átlagkeresetek Magyarországon

Ennyi ma az átlagkereset Magyarországon

A legtöbbet a pénzügyi és az informatikai szektorban, a legkevesebbet pedig az egészségügyben és a vendéglátásban keresnek. Egy szellemi dolgozó dupla annyi fizetést visz haza, mint egy fizikai munkás.

A bruttó átlagkereset a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a megfigyelt nonprofit szervezetek körében 234 400 forint volt január-októberben, 2,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 153 500 forintot tett ki, és ugyancsak 2,9 százalékkal emelkedett.

A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160 300 forintra becsülhető – írta a KSH.

Októberben a havi bruttó átlagkereset 237 539 forintot, a nettó – családi kedvezmény nélkül – 155 587 forintot tett ki, 3,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

Szeptemberben 2,4 százalékra gyorsult a havi bruttó és nettó átlagkeresetek emelkedése az egy évvel korábbihoz képest az augusztusi 2,2 százalékról, a közfoglalkoztatottak nélkül az éves növekedési ütem 4,4 százalékra emelkedett a megelőző havi 3,9 százalékról.

A foglalkoztatottak száma októberben elérte a 2,839 milliót, 4,3 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, az első tíz hónapban 2,816 millió volt, ami 5 százalékos növekedés 12 hónap alatt.

2014. január-októberben a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 248 900, míg a költségvetési intézményeknél 207 500 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 246 400, a vállalkozásoknál 250 300, a költségvetésben dolgozóké 238 500, a nonprofit szervezeteknél pedig 228 900 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 78 000 forintot kerestek.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (482 400 forint), ezt az információ és kommunikáció (450 300 forint), valamint az energiaipar (villamos-energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (406 800 forint). A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (142 300 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (152 700 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (173 900 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2014. január-októberben a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 218 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 9700, a nonprofit szervezeteknél 9400 forintot kaptak ezen a címen.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset a fizikai foglalkozásúaknál 104 900, a szellemi foglalkozásúaknál 207 900 forint volt.

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 5,2, a vállalkozásoknál 4,7, a költségvetés területén 6,6, a nonprofit szervezeteknél 6,7 százalékkal nőttek a keresetek 2013. január-októberhez hasonlítva.

2014. január-októberben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek kevésbé – 0,3 százalékponttal – emelkedtek, mint a keresetek.

A 246 600 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9 százalék.



  • Robert Oze

    Az a nettó 160 komoly, amikor pesten egy 2 szobás albérlet kerül 150-be rezsivel közös költséggel. Nyílván mindenki lakástulajdonos, nincsenek hitelei, nem nevel gyereket, nem szórakozik, csak eszik, meg dolgozik, ahogy ezt a cégek elképzelik itt ebben az országban. 🙂